1935-ből származó, robbanásveszélyes bombákat találtak egy hawaii vulkánon

Amikor Kawika Singson ez év februárjában túrázni indult a Mauna Loa vulkánhoz, álmában sem gondolta volna, hogy két fel nem robbant bombába botlik majd bele. Mint kiderült, a robbanószerkezetek 1935-ből származnak, és az amerikai légierő egyik elvetélt akciójának mementóiként pihentek mindezidáig a megszilárdult lávamezőbe fúródva.

Az évtizedekkel ezelőtti akcióval a hawaii vulkánfigyelő hivatal blogján is foglalkoztak, megkérdőjelezve a „bombázd le a vulkánt” stratégia működőképességét. A lávafolyam ugyan a bombázások hatására 1935-ben, és 1942-ben is lelassult, így az akkori szakértők sikeresnek vélték a beavatkozásokat, ám manapság a tudósok megkérdőjelezik a módszer sikerességét, és úgy vélik, a korábbi esetekben csak a szerencsés véletlen segített.

A két bombának, amelyeket Singson ez év február 16-án fedezett fel, egy sor robbanóbombát kellett volna működésbe hozniuk, amelyek hatóereje külön-külön 161 kg TNT-nek felelt meg. Bár a ledobott bombák viszonylag kis robbanótöltettel rendelkeztek, mivel nem robbantak fel, életveszélyesek maradtak.

Az egykor a hadseregben szolgált és robbanóanyagokkal foglalkozott Singson számára a bombák felfedezése felkavaró élmény volt; hamar rájött, hogy milyen veszélyes szerkezetek mellett sétálgat. Singson, aki jelenleg az Everything Hawaii: Adventures with Kawika Singson televíziós műsor házigazdája, egyébként tudott az 1935-ös bombázásról, sőt televíziós műsorában egyszer érintette is egy alkalommal e témát.

A 4170 méter magas Mauna Loa bombázásának ötlete a Hawaii Vulkanológiai Intézet alapítójának, ifjabb Thomas A. Jagger vulkanológusnak az ötlete volt. Az 1935-os vulkánkitörés folyamán felszínre tört, naponta 1,6 kilométert mozgó lávafolyam a tűzhányó közelében fekvő Hilo városát fenyegette. A szakértők attól tartottak, hogy a láva beleömlik a Wailuku folyóba és elvágja Hilo vízellátását. Jagger ekkor értesítette a légierőt és azt javasolta, hogy a terület bombázása révén tereljék el a lávát a folyótól. „Nem akartuk megállítani a lávafolyamot, csupán annak forrásánál akartuk újra megindítani, hogy egy új útirányon haladjon” – nyilatkozta akkor Jagger.

Bár a bombákat 1935. december 27-én ledobták, Jagger elképzelései végül nem valósultak meg. A láva ugyanis magától lelassult és a vulkáni tevékenységek egy héten belül megszűntek. Jagger ezt úgy értékelte, hogy elgondolási helyesek voltak, és a bombázásnak köszönhetően sikerült elhárítani a katasztrófát.

Valószínű, hogy a bombák egy lávacsatornában landoltak és megnyitották azt. Ennek következtében a föld alatt áramló láva egy része érintkezett a sokkal hidegebb levegővel, amely lehűtötte a folyékony kőzetolvadékot és a kihűlő, megszilárdult anyag végül egy gátat képzett, amely megakadályozta a perzselő láva terjedését.

Amikor a bombákra akadt, az elsápadt Singson gyorsan levideózta a helyszínt és a szerkezeteket és elhagyta a területet. „Gyorsan eltűntem onnan” – nyilatkozta. „Nem hittem el, hogy mibe botlottam.” Miután lóhalálában elhagyta a lávamezőt Singson felvette a kapcsolatot a hawaii környezetvédelmi minisztérium illetékeseivel, akik pár nappal később megerősítették a tévés showman felfedezését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején