Nem túl szép kézírása alapján azonosítottak egy eddig ismeretlen kéziratot I. Erzsébet angol királynőtől
2019. november 29. 14:57 MTI
I. Erzsébet angol királynő mindeddig ismeretlen Tacitus-fordítását fedezte fel egy irodalomtörténész a londoni Lambeth Palace könyvtárában – írja az MTI a BBC-re hivatkozva.
Korábban
John-Mark Philo irodalomtörténész, a Kelet-angliai Egyetem kutatója Tacitus-fordításokat vizsgált a könyvtárban, amikor rábukkant az ismeretlen, 42 oldalas kéziratra.
A tudós a kézirat papírját és a kézírást is elemezte, hogy kiderítse a fordítás eredetét és szerzőjét. Megállapította, hogy a kézirat szerzője olyan különleges papírt használt, amelyet különösen kedveltek a Tudor-udvarban I. Erzsébet uralkodásának (1558–1603) idején.
"Ugyanakkor csak egy fordító volt a Tudor-udvarban, akinek a Tacitus-fordítást lehet tulajdonítani, és aki ugyanazt a papírt használta fordításaihoz és magánlevelezéséhez: ez maga a királynő" – fogalmazott Philo.
A papíron három jellegzetes vízjelet is azonosított a kutató: egy ágaskodó oroszlánt, a G. B. kezdőbetűket és egy számszeríjat. Ezek a vízjelek szerepeltek a királynő magánlevelezésének papírján is.
Philo szerint azonban a legfontosabb bizonyíték a királynő kézírása volt. A fordítást egyik titkára másolta le, de javítások és kiegészítések szerepelnek benne, amelyek a tudós szerint egyértelműen I. Erzsébet "elég rendetlen" kézírásával születtek.
Minél magasabb rangot viselt valaki a Tudor-kori Anglia társadalmi hierarchiájában, annál rendetlenebb lehetett a kézírása. A királynő kézírásának megfejtése más gondja volt – magyarázta a kutató.
Philo szerint I. Erzsébet valószínűleg az uralkodással kapcsolatos útmutatás miatt tanulmányozta Tacitus római történetírót (Kr u. 56–120). A fordítás Tacitusnak a római birodalom történetéről írt munkájából készült, Augustus haláláról, Tiberius felemelkedéséről és a hatalom központosításáról szól.
A kutató szerint lehet egy másik magyarázat is a fordításra: a királynő szerette a klasszikus történelmet, és kedvtelésből fordította le a szöveget. A kéziratot a 17. század óta őrizte a Lambeth-könyvtár, de csak most derült ki, hogy ki a szerzője.
I. Erzsébet Tacitus-fordítását pénteken publikálja a Review of English Studies folyóirat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Több mint 100 éves múltra tekint vissza a komáromi labdarúgás
- Munkahelyeken is buzdítottak a rendszeres testedzésre
- Valódi mester volt Baróti Lajos, a magyar válogatott rekorder szövetségi kapitánya
- Betegen állt ki utolsó meccsére a bokszlegenda, Muhammad Ali
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért
- Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit
- Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap