Arcot kapott a gyenyiszovai ember a modern tudomány segítségével
2019. szeptember 23. 15:52 MTI
Izraeli tudósok rekonstruálták a gyenyiszovai ember csontvázát egy 70 ezer évvel ezelőtt élt 13 éves lány csontmaradványaiból nyert DNS-minták alapján.
Korábban
A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjhegyet. A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták.
Liran Carmel, a jeruzsálemi Héber Egyetem genetikaprofesszora elmondta, annak ellenére, hogy nagyon kevés lelet maradt fenn, sikerült elkészíteniük a gyenyiszovai ember teljes csontvázát. Carmel kutatócsoportja kifejlesztett egy technológiát, amellyel megfejtették az ősi DNS-t, és ami még fontosabb, a génaktivitást.
A génaktivitás például különbözik a békánál és az ebihalnál, hiába azonos a DNS-ük. Ennek hála először készülhetett el részletes anatómiai rekonstrukció, ami megmutatja, milyenek voltak ezek az emberek, akik a professzor szerint "nagyon hasonlítottak hozzánk". Ugyanakkor a génaktivitás feltérképezésével meg tudták állapítani, hogy anatómiailag mennyiben különbözött a modern embertől és a neandervölgyi embertől.
A tudósok 56 vonást azonosítottak, amelyben a gyenyiszovai ember különbözött, főként a koponyaformájában. Ez alapján készült el 85 százalékos pontossággal a gyenyiszovai csontváza.
A ferde homlok, a hosszú arc, a nagy medence a neandervölgyivel mutat hasonlóságot, de a nagyon széles koponya és a fogazat nagy íve már a gyenyiszovai jellegzetessége. A kutatók szerint a gyenyiszovainak sötét volt a bőre, a szeme és a haja.
A 13 éves gyenyiszovai lány csontvázának rekonstrukciójához egy művész közreműködésével készült el a fej és az arc rajza, amelyet a tanulmánnyal együtt tettek közzé a Cell című tudományos folyóiratban.
Korábbi kutatások szerint mintegy 800 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki. Majd nagyjából 400 ezer éve újabb kettéválás következett be, amikor a gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben nem nyerte el mindenki tetszését a Pesti Vigadó
- Évezredek művészeti öröksége találkozik a legmodernebb ipari technológiákkal a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumon
- „Nem gyűjtő vagyok, hanem magam vagyok a múzeum” - mondta Peggy Guggenheim
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak
- Tizhenhét éves korában márt ünnepelt zeneszerző volt Arthur Rubinstein
- Nehezen indult be Karády Katalin pályafutása
- A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti
- Lumbini buddhista szobrai
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
