Megtalálhatták II. András király sírhelyét az egresi ciszterci monostorban

A bánsági Egresen (Igris) végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. András magyar királyt, és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát temették el.

Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az MTI-nek szerdán elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe egykor a királyi párt temették.

A templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található "négyezetben" találták meg ugyanis a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt.

"Az egyik szemem nevet, mert úgy tűnik, hogy egy Árpád-házi magyar király sírjának a helyét tudtuk rekonstruálni, a másik szemem viszont sír, hiszen valószínűleg nem fogjuk megtalálni a királyi pár maradványait" - fogalmazott Langó Péter.

Hozzátette: biztosan csak akkor lehet majd kijelenteni, hogy a két sírépítmény a királyi páré volt, ha az egresi ciszterci monostor teljes feltárása megtörténik. Egyelőre a templom területének csak azt a részét - mintegy tíz százalékát - kutatták, ahol a királysír helyét valószínűsítették.

Langó Péter hozzátette: a királyi párt feltételezhetően nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették. A monostort viszont a tatárok, majd a törökök is elpusztították, így feltételezhető, hogy a sírok is a rombolás áldozatául estek.

Búzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója az MTI-nek elmondta: a két síralapozás a templom első építési korszakához tartozó szentély diadalívének az indítópillére mellett fekszik.

Hozzátette: az ásatási területen néhány olyan vörösmárvány faragványt is találtak, amelyekről feltételezhető, hogy a nagyon reprezentatív királyi síremlékekhez tartoztak.

A múzeumigazgató kiemelte: az első templom egy háromhajós, közel húsz méter széles és majdnem ötven méter hosszú bazilika volt, amelyet egy későbbi periódusban, valószínűleg a tatárjárás után nagyon jelentősen átépítettek és kibővítettek.

A templomot szélesebbre építették, és egy nagy, több hajós új szentélyt is építettek hozzá. Úgy vélte, még egy évtizedbe is telhet, míg a templom teljes területét, és a mellette álló kolostor területét is sikerül feltárni. Erre azonban lehetőség van, hiszen a terület nincsen beépítve.

A nagylaki határátkelőhelytől légvonalban kevesebb mint tíz kilométerre, a Maros bal partján fekvő településen 2013-ban kezdődött meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánsági Múzeum közös kutatási programja, melynek legfőbb célja a királyi sír megtalálása volt.

Idén a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálásával, az Árpád-ház Program keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatódott a korábbiaknál jóval nagyobb volumenű ásatás három hónapon keresztül.

A munkában a romániai és magyarországi régészek mellett folyamatosan részt vett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 10-15 magyarországi, illetve vendégdiákja is.

Az ásatás során 160 négyzetméter nagyságú területet sikerült megkutatni az egykori apátsági templomban és annak déli részén. Amint Langó Péter elmondta: kerámiaedények, ékszerek, arany- és ezüstpénzek, bronzveretek, kódexveretek kerültek elő. Uralkodói jelvényeket azonban egyelőre nem találtak.

A III. Béla király által 1179-ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. A kolostor feltárása és az ott 1235-ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe