A repülőgépgyártás óriásává nőtte ki magát az első francia piltóta
2019. augusztus 2. 13:12 MTI
83 éve, 1936. augusztus 2-án halt meg Louis Blériot francia mérnök, a repülés úttörője. Ő volt az első ember, aki átrepülte a La Manche-csatornát, és a levegőben ő lépte át először az óránkénti 100 kilométeres sebességet.
Korábban
1872. július 1-jén született Cambrais városában. Mérnöki diplomájának megszerzése után egy ideig a hadseregben szolgált, majd önállósította magát, és elektrotechnikával kezdett foglalkozni. A születő autóipar számára tervezett és gyártott alkatrészeket, az általa konstruált acetilén fényszóró révén tisztes vagyonra tett szert. A századforduló táján kezdett az akkoriban mindenkit izgató repüléssel foglalkozni.
Elsőként vitorlázógépekkel kísérletezett, majd úgynevezett ornitoptert próbált készíteni, amely a madarak módjára csapkodó szárnyakkal emelkedett volna a levegőbe. Mint előtte és utána mindenki, ő is kudarcot vallott, ezért az amerikai Wright fivérek sikere után 1905-ben a merev szárnyú aeroplánok építésére tért át.
Rendkívüli kitartással 1909-ig tíz különböző rendszerű gépet szerkesztett és próbált ki, mígnem 1907-ben felszállt, de nem sokkal később balesetben meg is semmisült a világ első monoplánja (egyfedelű repülőgépe), a Blériot-V.
A szüntelen kísérletezés és számos balesete miatt az anyagi csőd szélére sodródott Blériot képzeletét érthetően megmozgatta az az akkoriban fejedelmi összegnek számító ezer font, amelyet a Daily Mail című londoni újság ajánlott fel a La Manche-csatorna első átrepülőjének. (A csatornán léghajóval már 1785-ben átkeltek.)
A díjra mások is pályáztak. Blériot előtt egy héttel indult útnak Hubert Latham, akinek elsőként kellett kényszerleszállást végrehajtania a tengeren, mert néhány kilométerrel a cél előtt gépének motorja meghibásodott.
Blériot 1909. július 25-én, hajnali 4 óra 41 perckor, napkeltekor emelkedett a levegőbe Blériot-XI repülőgépével. A Calais melletti Les Baraques és Dover közti mintegy 45 kilométeres utat 36 perc 30 másodperc alatt tette meg, mintegy 72 méteres magasságban repülve a víz fölött, a biztonság kedvéért azonban a vízen egy mentőhajó is követte.
Az iránytű nélkül repülő pilóta a tervezettnél tíz kilométerrel arrébb érte el Angliát, ezért a partvonalat követte, amíg meg nem pillantotta az őt váró, a kiszemelt leszállóhelyen francia trikolort lengető társát. A kis gépnek magasnak bizonyultak a híres doveri fehér sziklák, az erős szélben csak üggyel-bajjal sikerült földet érnie, de sértetlenül szállt ki a megrongálódott futóművű gépből.
A hírt rádión küldték meg Doverbe, és a Daily Mail riportere motorral vitte be a kikötővárosba, ahol már felesége és ünneplő tömeg várta. A világszenzáció a franciák körében ujjongást keltett, a britek örömébe azonban félelem is vegyült, nagy hirtelen sebezhetővé váltak a levegőből.
Blériot monoplánja ma a párizsi műszaki múzeumban látható. A modern egyfedeles gépek őse 8 méter hosszú, 7,8 méter szárnyfesztávolságú, 2,6 méter magas volt, a 14 négyzetméternyi hordfelület 300 kilogramm súlyt emelt a magasba.
A háromhengeres, 17,7 kW teljesítményű Anzani-motor 75 kilométeres sebességet biztosított. Egy évvel később Blériot átlépte az álomhatárt, az óránkénti 100 kilométeres sebességet. A konstrukciót 1910-től a francia és olasz hadseregben katonai gépként rendszeresítették, és az első világháború elején is használték felderítőgépként.
Blériot, az 1. számú francia pilótaengedély birtokosa hosszú ideig a legnépszerűbb franciának számított. Friss hírnevét nem aprópénzre váltotta: gyára, a Blériot Aéronautique S.A. már az emlékezetes repülés után nem sokkal havonta tíz repülőgépet állított elő, és pilótaiskolát is alapított.
A tulajdonos bemutató (és üzletszerző) körutakat is tett, 1909. október 17-én az Üllői út végén fekvő, a mai József Attila lakótelep helyén álló gyalogsági gyakorlótérről a magyar közönséget kápráztatta el; ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülőgép szállt fel. (2015-ben itt állították fel szobrát - Kontur András alkotását -, amely repülőgépében ábrázolja a pilótát.)
Érdekesség, hogy a La Manche-csatornát elsőként átrepülő Blériot köszöntötte Párizsban Charles Lindberghet, aki 1927-ben elsőként repülte át leszállás nélkül az Atlanti-óceánt.
Nem sokkal később üzemében vadászgépeket kezdett gyártani. Vállalata az első világháború kitörésekor a vezető francia harcirepülőgép-gyártó volt, több mint 5600 gépet szállított a hadseregnek, és sokat exportált is.
Cége építette a híres kétfedelű SPAD vadászgépeket, melynek továbbfejlesztett változata az 1930-as évek végéig repült a francia légierőben. A háború után Blériot kereskedelmi gépekkel foglalkozott, gyára idővel az Airbus konzorciumban kulcsszerepet játszó Aérospatiale konszernbe olvadt be. Blériot 64 éves korában, 1936. augusztus 2-án halt meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Magyarország a második világháborúban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/810.jpg)
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05