Ismeretlen gázzal likvidálták a csecseneket (és a túszokat) az orosz terrorelhárítók
2018. október 26. 08:28 Múlt-kor
A színház főbejáratát pásztázó reflektorok hirtelen kialudtak. A megfigyelők lélegzetvisszafojtva figyelték az épület felé rohamozó kommandósokat. A pár másodpercnyi, végtelennek tűnő csöndet a fegyverek zaja törte meg; az ostrom megkezdődött.
Korábban
Három nap eredménytelen tárgyalás után, 2002. október 26-án, az orosz különleges erők egyik egysége megrohamozta a csecsen terroristák irányítása alá került moszkvai Dubrovka színházat. Az állig felfegyverzet csecsenek, akik a 29. hadosztály egyik öngyilkos osztagaként identifikálták magukat, az általuk fogságba ejtett több mint 800 túsz életéért cserébe az orosz csapatok kivonását követelték Csecsenföldről. A terroristák eltökéltek voltak és nem hajlottak az egyezségre. A kialakult patthelyzetben az orosz hatóságok egy elég kockázatos akció mellett döntöttek: gáztámadást hajtottak végre a színházat elfoglaló fegyveresekkel szemben.
Az egyik túsz visszaemlékezése szerint, közvetlenül a támadás megkezdése előtt vékony, ködszerű, égett szagot árasztó felhő ereszkedett alá a színház mennyezetéről. Sok terrorista és túsz elájult. Azok, akiknek sikerült az arcukat zsebkendőkkel és sálakkal eltakarniuk kevesebbet lélegeztek be a mérgező gázból, így nagyobb esélyük volt arra, hogy életben maradjanak. „Mintha megittam volna egy vödör vodkát” – így emlékezett vissza az egyik szerencsés túlélő a belélegzett gáz hatására.
A terroristákat végül, 129 túsz élete árán, sikerült kiiktatni. Az áldozatok nagy része nem a lövöldözésben, hanem a gáz belélegzése miatt vesztette életét. Az orosz terrorelhárítókat az akció után rengeteg kritika érte a közvélemény szerint rosszul kivitelezett akció, és a mérges gáz alkalmazása miatt, amelynek összetételét az illetékesek nem hozták nyilvánosságra. Még az egészségügyi személyzet tagjainak, akik egyébként lőtt sebekre és gránátok okozta sérülésekre számítottak, sem volt semmi információjuk arról, hogy a bevetés során pontosan milyen gázt engedtek a színházban lévő emberekre.
Az ostrom után, az orosz elnök Vlagyimir Putyin a nemzethez intézet beszédében elkerülhetetlennek nevezte a támadást és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Beszédében kiemelte, hogy míg az oroszoknak van, addig a terroristáknak és a terrorizmusnak nincs jövőjük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- A Római Birodalom új fővárosa pecsételte meg Ostia sorsát
- A keresztényeket okolta Nero a Rómát elpusztító tűzvészért
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja tegnap
- Egyszer még egy busz is átugratott a Tower Bridge csapóhídján tegnap
- A trónviszályok ingatták meg a hatalmas Perzsa Birodalmat tegnap
- Élete végéig a legitimisták egyik vezéralakja volt ifjabb Andrássy Gyula tegnap
- Életveszélyes kaland is lehetett némelyik zarándokút a középkorban tegnap
- Több száz kilométerrel odébb is ledöntötte lábukról az embereket a tunguszkai lökéshullám tegnap
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás 2024.06.29.
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok 2024.06.29.