A sütemények, a szex és a szesz rabja volt Viktória királynő
2018. október 1. 13:04 Múlt-kor
A különleges süteményektől és a füstölt tőkehaltól a whiskyig és a forralt borig Viktória brit királynő igen nagy rajongója volt az ínyencségeknek egész élete során – nem beszélve az egyéb testi élvezetekről.
Korábban
„Ő kis felsége”
Viktória bizonyosan buzgó evő volt – „Ő kis felsége”, ahogyan egy udvari megfigyelő leírta, igen nagy étvággyal rendelkezett, és már egészen kis korától kezdve észrevehető volt környezete számára, hogy szereti a hasát. Cecil Woodham Smith brit történész szerint ez néha aggasztotta is rokonait, akik arra biztatták az ifjú hercegnőt, hogy mozogjon többet, és lassítson evéskor. Kamaszkorában amiatt aggódtak, hogy a hercegnő „kissé túl sokat eszik, és csaknem mindig egy kissé túl gyorsan.”
Gyermekként Viktória étkezéseit szigorúan szabályozták – előfordult, hogy a vacsorája csupán egy kevés kenyérből és tejből állt. Ennek eredményeképpen a kis hercegnő megfogadta, felnőttként minden nap birkát fog enni – annyi bizonyos, hogy felnőttkorában valóban nem fogta vissza magát.
Étkezés a királynővel
Trónra lépése után Viktória reggelije legtöbbször zabkásából, halból, tojásos pirítósból, és süteményekből állt, a későbbi években pedig az úgynevezett „finnan haddie”, azaz az Északkelet-Skóciában szokásos módon megfüstölt tőkehal is terítékre került. Természetesen nem ette meg mindezt, de fontosnak tartotta, hogy legyen választása, tehát fel legyen tálalva.
Viktória vacsoráin lehetett leves, hal, hideg főtt csirke vagy sült marha, desszert és gyümölcs is, talán éppen abból az ananászból, amelyet kimondottan az uralkodói háztartásnak termesztettek. Híve volt emellett a szezonális étkezésnek: „Sosem engedi, hogy saját vagy háztartása asztalát bármi egyébbel szolgálják ki, mint aminek éppen évszaka van” – jegyzi meg az 1901-es anonim kiadvány, amely „A királynő magánélete – a királyi háztartás egy tagja által”. A névtelen szerző szerint „Őfelsége bevallja, igen nagy gyengéje a burgonya, amelyet minden elképzelhető módon elkészítenek számára”.
A királynő különösen szerette az édes ételeket – 1840-es esküvője ízelítőt adott a jövőből: az óriási esküvői torta mintegy 130 kilogrammot nyomott, és több mint három méter átmérőjű volt. Eközben a korabeli szatirikus balladák úgy vélekedtek, hogy a német Albert herceg egyszerre kedvelte „Anglia kövér királynőjét s még kövérebb erszényét”.
A forralt bor, a fagylalt, a torták és a sütemények minden fajtájának szeretete végigkísérte Viktória életét. Az 1901-es névtelen írás szerint nagy étvággyal fogyasztott „csokoládés piskótát, egyszerű piskótát, ostyát két vagy három különféle alakban, macskanyelvet, mindenfajta kekszet és hasonlót, puncstortát, hercegnő- és rizstortát, pralinét, mandulás édességet, és a kevert édességek nagy választékát.” Hozzáteszi: „Őfelsége nagy kedvelője mindenfajta pitének, és az áfonyalepény tejföllel az egyik kedvenc étele.” Ezzel ellentétben Viktória gyermekei azokat az egyszerű sülteket és húsleveseket ették, amelyeket a királynő illőnek gondolt számukra. A későbbiekben ő maga választotta ki unokái napi étkezéseit is, lila ceruzával húzva alá a napi menüben.
Az „uralkodók által mindig is igen kedvelt” tea mellett Viktória a whiskyt is szerette, főleg élete késői szakaszában, amikor bizalmasa, a skót John Brown befolyása alatt állt. A skóciai királyi rezidencia, Balmoral közelében egy lepárló kimondottan a királynő számára készítette az italt, amelyet szódavízzel fogyasztott. Brown előtt is kedvelte azonban a whiskyt – dokumentált eset, hogy egy 1842-es skóciai látogatás során igen dicsért egy pohár atholli „brose”-t (whisky és méz keverékét), amelyet egy olyan pohárból szolgáltak fel neki, amely egykor a legendás skót hegedűsé, Niel Gow-é volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap