Adóssága törlesztésének elkerülése érdekében rohanta le Irak Kuvaitot
2018. augusztus 2. 15:24
Huszonnyolc éve, 1990. augusztus 2-án rohanta le Irak Kuvaitot. A két közel-keleti állam viszonya a nyolc évig tartó, kétmillió halottat követelő iraki-iráni háború 1988-as befejeződése után mérgesedett el. A harcok alatt Kuvait minden lehetséges módon támogatta Szaddám Huszein iraki diktátort, akinek viszont esze ágában sem volt visszafizetni az emírséggel szemben felhalmozódott 14 milliárd dolláros adósságát.
Irak további 2,4 milliárd dollár "kárpótlást" követelt kicsi és védtelen szomszédjától, amely "elorozza nyersolajkészleteit", és a kitermelési kvótát túllépve leszorítja az olajárat, további veszteségeket okozva Iraknak. Bagdad területi követelésekkel is fellépett szomszédjával szemben, amelyet azzal vádolt, hogy Irak gyengítése érdekében összejátszik Izraellel és az Egyesült Államokkal. A helyzet rendezését célzó tárgyalások sorra megbuktak az egyre kardcsörtetőbb nyilatkozatokat tévő Irak merev ellenállásán, miközben Huszein megkezdte haderejének felvonultatását a határon.
Az egymillió fős iraki hadsereg elitegységei 1990. augusztus 2-án, éjjel két órakor megtámadták és elfoglalták Kuvaitot, amelynek a maga 20 ezer katonájával esélye sem volt az ellenállásra. A megszállók eltörölték a monarchiát, majd az általuk beiktatott ideiglenes kormány kérésére Kuvaitot Irak 19. tartományának nyilvánították. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kivonulásra szólította fel Bagdadot, és miután erre nem került sor, gazdasági, pénzügyi és katonai szankciókat rendelt el. A BT november 29-ei 678. számú határozatában 1991. január 15-ig szabott határidőt Iraknak a kivonulásra, ezután "minden eszköz", ideértve a katonai erő alkalmazását is megengedte az ENSZ határozatainak betartatása érdekében.
Az Egyesült Államok vezette szövetséges erők Szaúd-Arábiában vonultak fel, mert Irak a hatalmas olajkészletekkel rendelkező sivatagi királyságot is fenyegette, és maga Fahd király kért amerikai segítséget. A nemzetközi erők kötelékében 34 ország katonái szolgáltak, az amerikaiak mellett többek között britek, hollandok, franciák, egyiptomiak, szíriaiak, kanadaiak és olaszok. 1991 elejére már 625 ezer szövetséges katona, 1753 repülőgép és 3680 harckocsi állt szemben 550 ezer iraki katonával, 810 repülőgéppel és 5500 harckocsival.
A Sivatagi Vihar fedőnevű hadművelet az ENSZ BT által megszabott határidő lejárta után, 1991. január 17-én éjjel 00.38 perckor az amerikai légierő támadásával indult meg. A szárazföldi offenzíva a több mint egy hónapig tartó bombázások után, 1991. február 24-én kezdődött. A szövetségesek napok alatt megsemmisítették az iraki haderő jelentős részét, február 27-ére Kuvait felszabadult, az elűzött emír hazatért. A koalíció előtt nyitva állt az út Bagdadig, ők azonban nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát, aki február 28-án feltétel nélkül elfogadta az összes Irakra vonatkozó határozatot, és ezzel az első Öböl-háború véget ért.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
A 42 napos háború alatt a szövetségesek 110 ezer légi bevetést hajtottak végre, és 45 gépet vesztettek. Az emberveszteség 358 fő volt, közülük száznál többen balesetben, baráti tűzben haltak meg, 66 katonát nyilvánítottak eltűntnek. Az iraki hadsereg vesztesége 85-100 ezer halott, 80 ezer hadifogoly, 97 vadászgép, 6 helikopter és 4 ezer harckocsi volt. A polgári halottak pontos száma ismeretlen, de az áldozatok száma több ezer főre tehető. A visszavonuló iraki hadsereg által felgyújtott 790 kuvaiti olajkútban egymilliárd hordónyi kőolaj semmisült meg, a helyreállítási költségek több milliárd dollárra rúgtak, és Irak az elrabolt kuvaiti javakat sem szolgáltatta vissza teljes mértékben.
Mivel Bagdad a háború befejeződése után sem bizonyította egyértelműen, hogy nem birtokol tömegpusztító fegyvereket, a nemzetközi szankciók továbbra is életben maradtak. A világszervezet 1996 után humanitárius okokból lehetővé tette Irak számára a korlátozott kőolajexportot, amelynek bevételeiből az ország gyógyszert és élelmiszert vehetett. A lakosság körében általánossá vált a nélkülözés, a kieső olajjövedelmet 100 milliárd dollárnál is többre becsülik. Szaddám Huszein hatalmát végül 2003-ban amerikai-brit beavatkozás döntötte meg. Az utolsó harcoló amerikai alakulatok csak 2011 végén távoztak az arab országból.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században](/ih0Ax/label/.cut-640x400/771.jpg)
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50