Eredeti színükben pompázó házak szegélyezte utcára bukkantak Pompejiben
2018. május 22. 10:59 MTI
Szinte tökéletes állapotban lévő és eredeti színükben pompázó erkélyekkel szegélyezett utcácskát tártak fel régészek a dél-olaszországi Pompejiben. Az illetékes olasz kulturális hatóságok szerint az épületeket a Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult város egy eddig feltáratlan, nagyjából 66 hektáros területén folyó munkálatok során fedezték fel.
Korábban
„Egy ilyen felfedezés igazi újdonságnak számít Pompeji ezen területén” - írta közleményében a régészeti lelőhely, megjegyezve, hogy majdnem kétezer évvel a vulkánkitörés után a romváros még mindig képes meglepni a régészeket.
A mostani felfedezés nem csupán azért különleges, mert a látogatók eredeti színükben láthatják majd az épületeket, hanem mert Pompejiben rendkívül ritkák az olyan épületek, amelyeknek felső szintje is átvészelte az elmúlt évezredeket. Ennek oka, hogy a szomszédos Herculaneummal ellentétben, amelyet alulról felfelé temetett be a hamu, Pompejire felülről csapott le a végzete.
A Vezúvtól való nagyobb távolsága miatt Pompejit vékonyabb rétegben borította be a törmelék – átlagosan négy méter magasan, míg Herculaneumot több mint 20 méter magasan –, ami azt jelenti, hogy az épületek felső szintjét nem volt, ami megóvja a pusztulástól.
A most feltárt épületek jellegzetes „pompeji vörös” színűek, és virágokat, valamint állatokat idéző geometriai formák díszítik őket. Massimo Osanna, a pompeji régészeti lelőhely igazgatója szerint az erkélyek nem csupán a színüket, hanem néhány bútordarabot is megőriztek a jelenkor számára.
Némelyiken még amforákat is találtak a kutatók, akik szerint a római időkben főleg bor és olaj tárolására használt cserépedényeket annak idején száradni hagyták kint a tulajdonosaik. Az újonnan feltárt területen zajló munkálatok befejeztével a térséget megnyitják a látogatók előtt.
Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt a vulkánkitörés során, amikor maga alá temette egy réteg láva, sár és por. Csak a 18. században fedezték fel az elfeledett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükért küzdöttek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap