Elveszett ősi várost találtak Irakban
2018. május 14. 16:23 MTI
Egy elveszett ősi város, Mardaman mintegy 4800 éves romjait fedezték fel a régészek az észak-iraki kurdisztáni autonóm régióban. A német Tübingeni Egyetem kutatói 2013 óta végeznek ásatásokat a területen és tavaly nyáron 92 ékírásos agyagtáblára bukkantak egy agyagedénybe elrejtve, egy palota maradványai között. A Heidelbergi Egyetem nyelvésze, Betina Faist nemrég megfejtette a táblákon szereplő szöveget, amely az ősi város, Mardaman – néhol Mardama – nevét rejtette.
Korábban
A Tübingeni Egyetem professzora, Peter Pfälzner szerint Mardaman romjai, amelyeket a mai Kurdisztán autonóm régió Basszetki nevű faluja közelében fedeztek fel, azt sugallják, hogy az ősi város valamikor Kr. e. 2800–2650 között jött létre és Kr. e. 1900–1700 között élte virágkorát. Mardaman később az Kr. e. 911–612 között fennálló Újasszír Birodalom idején is gyarapodott.
Az agyagtáblák nagyjából Kr. e. 1250-ből származnak, amikor a város az Asszír Birodalom része volt és egy asszír kormányzó fennhatósága alá tartozott. Az ásatást vezető Pfälzner szerint a táblákon lévő szöveg a „kormányzó és Mardama lakóinak adminisztratív és kereskedelmi kapcsolatait” taglalja. Az egyéb lelőhelyeken talált ősi szövegek tanúsága szerint, noha Mardaman olykor nagyobb birodalmak részét képezte, voltak idők, amikor független királyságként működött.
A palotát – ahol az ékírásos táblákat találták – ugyan lerombolták Kr. e. 1200 körül, ám a város fennmaradt. Pfälzner szerint története során Mardamant többször is megtámadták, volt, hogy részben le is rombolták, hogy aztán később újraépítsék. A táblákat rejtő edényt vastag agyagréteg fedte, amiből arra következtettek a kutatók, hogy a város lakói meg akarták óvni őket. „A táblákat valószínűleg nem sokkal azután rejtették el így, hogy a környező épületeket lerombolták” – írta Pfälzner az egyetem közleményében. „Talán a rajtuk szereplő információt fontos volt megóvniuk és megőrizniük az utókor számára”.
Mardaman területén folytatódnak az ásatási munkálatok. Pfälzner szerint a lelőhelyet szerencsére elkerülte a fosztogatási hullám, amely több iraki régészeti területet is sújtott a közelmúltban. „Mivel a város a Mezopotámia, Anatólia és Szíria közötti kereskedelmi útvonalaknál feküdt, Mardaman minden bizonnyal befolyásos várossá és regionális királysággá fejlődött” – írta Pfälzner, hozzátéve, hogy a város olykor még riválisa is volt a nagy mezopotámiai hatalmaknak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Több mint 100 éves múltra tekint vissza a komáromi labdarúgás
- Munkahelyeken is buzdítottak a rendszeres testedzésre
- Valódi mester volt Baróti Lajos, a magyar válogatott rekorder szövetségi kapitánya
- Betegen állt ki utolsó meccsére a bokszlegenda, Muhammad Ali
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért
- Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit
- Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
