Feltárul az első világhíres orosz festő, Verescsagin életműve

Olga Gologyec miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a 24 gyűjteményből származó, több mint félezer festményt, rajzot, szobrot, fotót és egyéb archív anyagot felvonultató tárlat Verescsagin (1842-1904) életművének talán legnagyobb szabású bemutatója. A mostani az elmúlt évek Szerov- és Ajvazovszkij-kiállításai után az orosz kulturális élet újabb jelentős eseménye lesz.

Több forrásból származó, jelentős Verescsagin-kiállítást 26 évvel ezelőtt láthatott a közönség Moszkvában. Az orosz festők közül legelsők közt világhírűvé vált művész alkotásait július 15-ig lehet megtekinteni a képtár modern gyűjteménynek otthont adó, a Gorkij parknál található épületében, a Művészek Központi Házában, amely felett a Tretyakov de facto teljes mértékben átvette az irányítást.

A több mint 20 ezer négyzetméter kiállítótérrel rendelkező épületen a képtár korábban a Művészeti Szövetségek Nemzetközi Konföderációjával osztozott. Vlagyimir Megyinszkij kultuszminiszter decemberi bejelentése szerint a képtári ingatlant „integrált kiállítási komplexummá”, Oroszország legnagyobb ilyen létesítményévé fogják átalakítani.

A szovjet érában épült Moszkva-parti Novaja Tretyakova áttervezésével a holland Rem Koolhaast bízták meg, aki az orosz fővárosban már a Dása Zsukova (Roman Abramovics milliárdos volt felesége) műgyűjtő alapította Garázs Kortárs Művészeti Múzeum átfogalmazásával bizonyított. Koolhaas a fölösleges belső falak eltávolításával alapvetően a szovjet modernista építészethez kíván majd visszatérni.

A fesztiválok megrendezésére is alkalmas épületben - a Transznyefty olajipari vállalat és a GUM áruház támogatásával - a kiállítótermek mellett könyvtárakat, oktatási szekciót, tárolóhelyiségeket, éttermeket és egy tetőtéri kilátót is kialakítanak.

A képtár megvalósulófélben lévő projektjei között szerepel, hogy - egy meg nem nevezett jótevő kontójára - felújíttatja az Oroszország első nemzeti képzőművészeti múzeumát magalapító Tretyakov fivérek szülőházát a Golutvinszkij-közben és az annak közelében található Rjabusinszkij-kastélyt is, amelybe életük egy későbbi szakaszában költöztek át. A képtár megálmodóinak múzeumát a tervek szerint jövőre nyitják meg.

Az orosz kulturális minisztérium példaképül állítja a társintézmények elé a Tretyakov Képtárat, amelynek látogatottsága 2014 óta csaknem a duplájára, 2 millió 325 ezer főre emelkedett, a saját bevételei pedig 53 százalékkal nőttek, ezen belül a múzeum üzleteinek forgalma a 22-szeresére.

A Tretyakov a nemzetközi kulturális vérkeringésnek is fontos állomása, március végén például Párbeszéd a kortárs kulturális vezetőkkel címmel találkozósorozatot indít, amely során a közönség a Musée d'Orsay, a Guggenheim vagy a Bolsoj vezetőit hallgathatja meg.

A Tretyakov azt tervezi, hogy jövőre Moszkvában és Szentpéterváron Ilja Repin (1844-1930) műveiből rendez retrospektív kiállítást, amelyet a következő két év során Párizsban és Helsinkiben is bemutat majd. 2020-ban a 19. századi orosz realista irányzat, a „vándorkiállítók társasága” (peredvizsnyiki) alkotásaiból lesz nagyszabású kiállítás.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 
• Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
• Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
• Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 
• A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére