Kiderült, hogy valójában csak egy 20. századi másolat a müncheni Waldseemüller-térkép
2018. február 16. 09:35 MTI
Hamisítványnak bizonyult a müncheni Bajor Állami Könyvtárban őrzött 16. századi világtérkép, amely annak idején először tüntette fel az újonnan felfedezett amerikai kontinenst. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie’s londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.
Korábban
A térképről eddig úgy vélték, hogy azt maga Martin Waldseemüller német térképész (1470-1522) készítette 1507-ben. Ám az újabb szakértői vizsgálatok szerint az nem az eredeti Waldseemüller-világtérkép, hanem egy 1960 előtt készült másolata az amerikai Minnesotai Egyetem könyvtárában őrzött eredetinek – jelentette be csütörtökön a bajor könyvtár. Az intézmény 1990-ben vásárolta meg a térképet 2 millió német márkáért. Eredetiségét akkor kérdőjelezték meg, amikor egy hasonlót adtak be árverésre tavaly a Christie’s londoni központjába, és az aukciósház szakemberei összevetették azt a Münchenben őrzött térképpel.
Mindkét térkép vizsgálata nyomán megállapították, hogy azok az amerikai térkép másolatai. Az árverésről visszavonták a tételt. Az 1507-ben készült Waldseemüller-térkép történelmi nevezetessége az, hogy ez az első ismert dokumentum, amely bemutatja az újonnan felfedezett amerikai kontinenst, és Amerikaként tünteti fel annak nevét. A fametszeten az America elnevezés a világtérképnek Dél-Amerikát ábrázoló részén látható. Martin Waldseemüller az olasz Amerigo Vespucciról nevezte el a kontinenst, mert azt hitte, hogy ő és nem Kolumbusz Kristóf fedezte fel azt. A Waldseemüller-térképről eddig úgy vélték, hogy hat ismert nyomata van.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone 2025.01.17.