Egy szerencsétlen szöcske vesztét is megörökítette Van Gogh híres festménye
2017. november 9. 12:40 MTI
Egy szöcskének a festékbe beleragadt maradványait fedezték fel Vincent van Gogh Olajfák (Les oliviers) című 1889-es festményén egy amerikai múzeumban, ahol mikroszkóppal, ultraibolya- és röntgensugarakkal vizsgálják a náluk lévő francia képeket.
Korábban
A kis barna rovar maradványait a posztimpresszionista festőóriás Olajfák (Les oliviers) című 1889-es képének bal alsó sarkában fedezte fel Mary Schafer, a Kansas City-i Nelson-Atkins művészeti múzeum igazgatója a festékrétegek elemzése közben.
A szöcske a festő által nagy lendülettel felvitt festékbe ragadt bele, és mivel semmiféle mozgás nyoma nem fedezhető fel a rovar teteme körül, az minden bizonnyal már döglött volt, amikor rákerült a képre – állapította meg Michael Engel, a Kansasi Egyetem paleontológusa. A szöcskének nem maradt meg minden testrésze, hiányzik például a tora és a potroha.
A szokatlan felfedezés arra vezethető vissza, hogy Van Gogh a szabadban festetett, miközben a szél gyakran fújt rá a képekre rovarokat, porszemeket, fűszálakat. Egy levélben, amelyet 1885-ben küldött testvérének, Theónak, a festő azt írja, hogy a neki festett négy képről mintegy 100 legyet távolított el, „nem is beszélve a porról és a homokról”.
A kansasi múzeumban őrzött festmény része egy 18 darabból álló sorozatnak, amelyet a festő az olajfáknak szentelt, és amelyet halála előtt egy évvel, 1889-ben Saint-Rémy-de-Provence-ban festett, a szanatóriumban, ahova beutalták. A Nelson-Atkins múzeumban tüzetes elemzésnek vetik alá az ott lévő mind a 104 francia festményt.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között (harmincéves háború, örökösödési háborúk, napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/787.jpg)
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Élete végéig a Habsburgok és a török között egyensúlyozott János Zsigmond tegnap
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler tegnap
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély tegnap
- Szólókarrierjével is komoly sikereket ért el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa tegnap
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből tegnap
- A sikerek dacára ki nem állhatta Sherlock Holmes karakterét Arthur Conan Doyle tegnap
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 2024.07.06.
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 2024.07.06.