Őseink már több mint 30 ezer éve is kerülték a vérfertőzést
2017. október 9. 09:32 MTI, Múlt-kor
Már bő 30 ezer éve is szándékosan kerülte a vérfertőzést az európai modern ősember. Mivel egyes csoportjai alig több mint két tucat emberből álltak, a belterjesség megakadályozása érdekében intenzíven ápolták a kapcsolatot más családokkal - írja a Science című tudományos lap.
Korábban
Martin Sikora, a koppenhágai Dán Természettudományi Egyetem kutatója és munkatársai négy anatómiailag modern ember genomját vizsgálták, akik 34 600-33 600 éve a mai Oroszország európai részén éltek. Szungir késő őskőkori régészeti lelőhelyen 1955-ben találták meg egy felnőtt férfi sírját, emellett két, 9-13 évesen elhunyt fiú kettős sírját is felfedezték. Mellettük a sírban egy vörös krétával megfestett, valószínűleg talizmánként szolgáló férfi combcsont feküdt - mondta el Philip Nigst, a Cambridge-i Egyetem kutatója.
A négy ember DNS-e semmi nyomát nem mutatta vérfertőzésnek. Egyikük sem állt a másikkal közelebb rokonságban a másodunokatestvéri szintnél. A combcsont egy olyan egyéné volt, aki a fiúk dédnagyapja lehetett. Jóval kisebb mértékben álltak egymással rokonságban, mint ahogy egy akkori, alig több mint 25 fős kis csoportról ez feltételezhető lenne. "Ez azt jelenti, hogy a kora őskőkorban élt emberek megértették a vérfertőzés jelentőségét" - fejtették ki a kutatók.
Az örökítőanyagokból származó adatok alapján elmondható, hogy az ősemberek tudatosan kerülték a belterjességet. A kisebb családcsoportok valószínűleg nagyobb hálózatban kapcsolódtak össze, ami megkönnyítette az egymás közti cserélődést a genetikai sokszínűség megőrzése érdekében - fejtette ki Sikora. Így a csoport kis mérete ellenére megelőzték a vérfertőzést.
Ez a családpolitika lehet az egyik oka, miért maradt életben a modern ember és a neandervölgyi miért nem. Az egyik utolsó, a közép-ázsiai Altaj-hegységben élt neandervölgyi populáció ugyanis a vérfertőzés jeleit mutatta. Az egyik egyed szülei például féltestvérek voltak. A mai Horvátországban lévő Vindija-barlangban talált neandervölgyi leletek új vizsgálata azonban kimutatta, hogy az ilyen extrém vérfertőzés nem fordult elő minden neandervölgyi csoportban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.