Az eddig véltnél jóval idősebb Bakhsáli kéziratban jelent meg a legelső ismert nulla szám
2017. szeptember 15. 09:30 MTI
Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám - állapították meg az egyetem szakemberei azután, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot.
Korábban
A tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a Kr.u. 3-4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel.
A felfedezés létfontosságú jelentőségű a matematikatörténetben - idézte a BBC News honlapja Richard Ovendent, a Bodleian Könyvtár munkatársát. A nulla megjelenése a matematikában az egyik legnagyobb áttörést jelentette - tette hozzá Marcus Du Sautoy professzor. A zérusjel az ősi Indiában használt súnjaszthánából származik, amelyet egy ponttal jelöltek.
A korábbi kutatások a Bakhsálí kéziratot a 8. és 12. század közöttre datálták. A könyvtár szakembereinek azért nem sikerült pontosan megállapítani a korát, mert a kézirat 70 nyírfakéreg lapon maradt fenn három különböző időszakból. A kéziratot egy földművelő találta meg a mai Pakisztán területén lévő Bakhsáli falu mellett 1881-ben. Rudolf Hörnle indológus közvetítésével érkezett Európába, az indológus az Oxfordi Egyetem könyvtárának ajándékozta. Hörnle a maga annak idején a kézirat keletkezését az Kr.u. 3-4. századra becsülte. A kézirata alapvető aritmetikával foglalkozik, és megjelenik benne a tízes alapú helyi értékes számábrázolás a nullával.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
