Harminc éven keresztül merített ihletet Monet a ma is álló Latour-Marliac kertészet tavirózsáiból
2017. augusztus 31. 15:36 MTI
Pontosan 90 éve nyitották meg Claude Monet Vízililiomok című kiállítását Párizsban, az ihletet az impresszionista francia festő a színes tavirózsáktól kapta, amelyeket ma is százával termesztenek egy délnyugat-franciaországi kertészetben.
Korábban
Az 1889-es párizsi világkiállításon minden szem a Gustave Eiffel építette különös fémtoronyra irányult, a virágok szerelmese, Claude Monet viszont a Trocadéro medencéit bámulta. Teljesen szokatlan virágok vonták magukra a figyelmét: sárga, rózsaszín, piros tavirózsák, más néven vízililiomok. „Elfeledkeztünk arról, hogy a 19. század végéig az egyetlen, Európában honos vízililiom, a Nymphaea alba, fehér volt. Kizárólag itt, a Latour-Marliac kertészetben keresztezett trópusi fajtáknak köszönhetően jelentek meg az európai éghajlatnak ellenálló színes tavirózsák” – magyarázta Robert Sheldon francia-amerikai állampolgár, a Lot-et-Garonne megyei Le Temple-sur-Lot-ban lévő kertészet tulajdonosa.
A felfedezés Joseph Bory Latour-Marliac-nak (1830-1911), egy tehetős helyi család kertészkedni szerető leszármazottjának köszönhető. Miután mintegy tíz éven át kísérletezett a falusi fehér vízililiom és a gyűjtőktől vásárolt trópusi színes tündérrózsák keresztezésével, végre valóra válthatta álmát. „1870 és 1880 között 19 változatot hozott létre. Valamennyit bemutatta az 1889-es világkiállításon, ahol első díjat kapott kategóriájában” – mesélte Robert Sheldon, aki szerint feltételezik, hogy Monet ekkor fedezte fel a színes vízililiomokat.
„Ekkor még nem volt meg a vízikertje (a normandiai) Givernyben. Mihelyst megépítette, megrendelést küldött Latour-Marliac-nak. A kertészet levéltárában megvannak a Claude Monet-nak küldött számlák” – mondta Robert Sheldon, hozzátéve, hogy abban az időben a festőnek az elsők között volt vízikertje. A giverny-i kert jól ismert: az impresszionista festő több mint 30 éven át merített belőle ihletet, egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig. Ebből az ihletből született meg a közel 300 képet magába foglaló világhírű Vízililiomok sorozat, amelyből nyolc hatalmas festményt a párizsi Orangerie múzeumban őriznek 1927 óta.
A Franciaországban letelepedett marketingtanár 15 éve vette meg a kertészetet egy brit házaspártól, amely 1991-ben szerezte meg azt a Latour-Marliac családtól. Évente több mint 15 ezer látogató sétál a 2 hektáros területen, amely 300-féle vízililiomával elnyerte a különleges francia növénygyűjteményeket számon tartó francia CCVS szervezet „nemzeti gyűjtemény” címét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához
- Mit adtak nekünk a rómaiak?
- Különleges kincseket hagytak az utókorra Európa bronzkori kereskedői
- Hét híres tűzeset a történelemből
- A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja
- Mi volt Nofertiti varázsának titka?
- A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció
- Valóban karácsonykor született Jézus?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.