Nem éppen a tervek szerint sült el 1902-ben a „nagy hanoi patkánymészárlás”
2017. június 9. 10:57
A Francia-Indokínába 1897-ben megérkező, negyvenes éveiben járó francia ex-miniszter, Paul Doumer az új század elején egy nehéznek ígérkező feladatot kapott. Miután a férfi lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről, mivel az általa bevezetni kívánt új jövedelemadó terve meghiúsult, kinevezték a többek között a mai Vietnamot is megában foglaló Francia-Indokína főkormányzójává, ahol belefogott a csatornarendszer korszerűsítésébe. Munkájában azonban váratlan nehézségek akadályozták.
Korábban
Váratlan vendégek a villákban
Doumer terve az volt, hogy modern infrastrukturális fejlesztéseket visz véghez Indokínában, főként a fővárosban, Hanoiban. A századfordulón egy tipikus gyarmati tisztviselő Hanoiban egy széles, fákkal övezett sugárúton lakott egy jelentős méretű, európai kényelemi berendezésekkel, többek között vécével felszerelt villában. Doumer úgy vélte, mi más is lehetne a fejlődés szimbóluma, mint a város franciák lakta részén kialakítandó hatalmas, valamint a szegényebb negyedekben megépítendő szerényebb méretű csatornahálózat.
Amikor azonban Doumer vezetésével lefektettek közel 15 kilométernyi csatornát, szándékolatlanul is kiváló rejtekhelyet biztosítottak a patkányok számára, akik a hideg és sötét járatokban végre menedéket találtak a rájuk leselkedő veszélyek elől. Ha pedig megéheztek, a csatornahálózat révén könnyedén belopózhattak akár a legelegánsabb ingatlanokba is. Hanoi előkelő, franciák lakta részén a rágcsálók túlszaporodtak, és már a felszínen is egyre többet randalíroztak.
Ha pedig ez még nem lett volna elég, felütötte a fejét a bubópestis, így muszáj volt orvosolni a helyzetet. A döntéshozók megoldása a következő volt: vietnami „patkányvadászokat” fogadtak fel, akik lementek a csatornába a rágcsálók elpusztítása érdekében. Minden egyes halott patkányért meghatározott összeget kaptak.
1902 áprilisának utolsó hetében máris 7985 patkányt öltek meg, és ez még csak a kezdet volt. A patkányvadászok májusra már annyira belejöttek, hogy napi 4 ezer rágcsálót szedtek le. A hónap végére már egészen kiugró számokat produkáltak: csak május 30-án például 15041 patkányt öltek meg. Júniusban a napi adag már meghaladta a 10 ezret, június 21-én pedig 20112 patkánnyal elérték a csúcsot.
Sajnos nem tudjuk pontosan, milyen módszer alkalmaztak a patkányok megölésekor – ezt az információt nem őrizték meg a források. Magáról a patkányvadászatról is csak azért tudunk, mert amikor Michael Vann történész a francia gyarmatbirodalom történetét kutatta, ráakadt egy „Állatok elpusztítása: patkányok” címet viselő dokumentumgyűjteményre. Elsőre csak néhány egymásra hányt papírt talált, amelyek a megölt patkányok számáról tudósítottak, a kutató azonban úgy döntött, utánajár a történetnek.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.