Titkos kamrák rejtőzhetnek Tutanhamon sírjában

A lassan három éve húzódó tudományos vitát Nicholas Reeves angol egyiptológus cikke robbantotta ki, amikor rámutatott, hogy a mindössze 19 éves korában elhunyt Tutanhamon fáraó maradványait valószínűleg nem az eredetileg neki szánt sírkamrában temették el. Az ugyanis még nem készült el fiatal uralkodó váratlan halála idejére. Reeves meglátása szerint a holttestet ezért egy már kész sírhelybe helyezték, melyet eredetileg Tutanhamon apjának, Ehnaton fáraó felesége, Nefertiti számára építettek. Ezen eszmefuttatás alapján valószínűsítette egy titkos kamra létét, melyben Nefertiti – remélhetőleg – érintetlen maradványai és kincsei találhatók.

Az angol kutató elméletét erősítették meg a japán Hirokatsu Watanabe vizsgálatai, aki még ugyanabban az évben radaros vizsgálatokat végzett Tutanhamon sírjánál. Eredményei azt mutatták, hogy a föld alatt nem csak egy, hanem két titkos kamra is rejtőzik. A felfedezés megrázta a nemzetközi régésztársadalmat és Mamdouh Eldamaty, Egyiptom volt műemlékvédelmi minisztere úgy fogalmazott, hogy „az évszázad felfedezésével” lehet dolgunk.

A National Geographic Society (NGS) által végzett ellenőrző vizsgálatok azonban gyorsan lehűtötték a kedélyeket, minthogy nem igazolták Watanabe eredményeit. Egy tavalyi konferencián pedig Záhi Havássz régészprofesszor és szintén korábbi műemlékvédelmi miniszter, már a japán kutató módszereinek tudományos mivoltát is kétségbe vonta. Az új eredmények hatására a hivatalban lévő miniszter, Khaled El-Enany megtiltott minden további közvetlen régészeti feltárást a helyszínen. Hangsúlyozta, hogy „a további lépéseket mindenféleképpen perdöntő radaros vizsgálatoknak kell megelőzniük.”

Ezen perdöntő eredményekre azonban már nem kell sokáig várnunk, hiszen a Torinói Műszaki Egyetem kutatócsoportja, Franco Porcelli professzor vezetésével a legmodernebb radartechnológiát készül bevetni Tutanhamon sírjánál. A Mirror cikkéből kiderül, hogy az olasz kutatók három radarrendszerrel fognak méréseket végezni 200 Mhz és 2 Ghz közötti frekvenciákon. Ezek a szondák, amelyek a talajban mérhető elektromos ellenállás és mágneses indukció révén szolgáltatnak adatokat a régészeknek, akár 10 méter mélységből is pontos képet tudnak adni a föld alatt, eltemetve fekvő építményekről és tárgyakról.

Ezek az úgynevezett geofizikai módszerek rendkívül fontos eszközei napjaink régészeti kutatásainak. Használatukkal rengeteg időt, fáradságot és természetesen költséget spórolhatnak meg a kutatók, hiszen a több méteres földréteg eltávolítása helyett elég a megfelelő mérések elvégzése. A légifotók és műholdképek elemzése, valamint a talaj geokémiai analízise mellett eme radaros mérések segíthetnek leginkább a régészeknek a potenciális lelőhelyek beazonosításában.

A Porcelli vezette radaros mérések február végén kezdődnek majd és egy nagyobb projekt részét fogják képezni. Ennek célja, hogy geofizikai eszközökkel feltérképezzék az egyiptomi fáraók legfőbb temetkezési helyének számító Királyok Völgye teljes területét. Hogy ennek során mire fognak bukkani, arról csak találgatni tudunk, de Tutanhamon sírjának két titkos kamrájának kérdését 99%-os bizonyossággal meg tudják majd válaszolni – legalábbis Porcelli professzor várakozásai szerint.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról