Mit keres egy gyermekét szoptató szakállas nő egy 17. századi festményen?

Magdalena Ventura, vagy ahogy a spanyol uralom alatt álló Nápolyban mindenki ismerte, La mujer barbuda (A szakállas asszony) átlagos életet élt, 37 éves koráig három gyermeket hozott a világra (a festményen található kőtömbökön lévő feliratok szerint, ahonnét megtudhatjuk, hogy mindhárman elhunytak), amikor hirtelen elkezdett nőni a szakálla. A mű elkészültekor 52 esztendős volt. A képen egy morózus arcú, középkorú férfiarcot látunk, dús arcszőrzettel – a Guardian szerzője, Jonathan Jones ószövetségi pátriárkához hasonlítja az alakot –, Jusepe de Ribera pedig nem éppen finom módon tudatja velünk, hogy valójában egy nőről van szó, aki női ruhában van, és hangsúlyozottan férfias kezei között egy gyermeket tart, akit saját emlőiből táplál.

Első pillantásra talán észre sem vesszük, hogy a szoptató Ventura jobbján, kissé a háttérbe húzódva egy másik emberalak áll. Az idősebb öregúrnak a szakálla kisebb, őszesebb, és valójában a festmény központi alakjához képest kevéssé tűnik férfiasnak. Magdalena férjéről van szó, akiről Ribera ügyesen közvetíti a festészet adta keretek között, hogy az egyébként a közép-itáliai Abruzzóból származó felesége hírneve őt a háttérbe szorítja.

Ribera a házaspárt a spanyol uralom alatt álló Nápolyban festette meg, ahol udvari festőként tevékenykedett. A Valenciában született művész a művein ügyesen keveri a spanyol komolyságot a – Caravaggio közreműködése által a 17. század elején Dél-Itáliában is elterjedő – kifejezetten bátor naturalisztikus ábrázolásmóddal. A nápolyi alkirályt lenyűgözte a szakállas asszony hírneve és története, és személyesen bízta meg Riberát az abruzzói nő lefestésével.

A festményen olvasható felirat Magdalena Venturát a „természet nagy csodájaként” nevezi. Már ez a néhány szó is tökéletesen tükrözi, hogy a korabeliek miként tekintettek rá. Talán ma már ez kirekesztő társadalmi felfogás lenne, ám 3-4 évszázaddal ezelőtt egész egyszerűen az általa keltett kíváncsiság szerzett neki hírnevet. Az érdekesség és talán a szörnyűség különleges keverékeként tekintettek rá. Gender elméletekről vagy az evolúcióról szóló gondolatok akkoriban még nem léteztek, a természet rendjét istenadtának és megváltoztathatatlannak hitték. Ennek ellenére akadt szabályt erősítő kivétel: hibrid állatok, keresztezett növények, mindennaposnak nem nevezhető szülések, valamint természetesen szakállas nők.

Ribera Venturát nyugodt, komor naturalisztikus módon jelenítette meg a festővásznon. Nem szörnyetegként ábrázolta, csupán realistán, ráadásul nem csekély méltósággal felruházva. A szemében ő egy egyedülálló és különleges tulajdonságokkal felruházott egyén, nem pedig egy „kiállítanivaló furcsaság”.

Kevesen tudják, de a 19-20. században Magyarországon is élt egy báróné, Barcsy Szidónia, aki miután 19 évesen világra hozta gyermekét, rémülten vette észre, hogy arcán szakáll kezd burjánzani. Nem engedhette, hogy ezt a férje is észrevegye, ezért nekiállt egyesével kihúzogatni a nem kívánatos szőrszálakat. Egy ideig sikerült titokban tartania, milyen szerencsétlenség érte, ám aztán a szakálla olyan mértékben kezdett nőni és erősödni, hogy Antalnak is szemet, pontosabban kezet szúrt, amikor megsimogatta hitvese orcáját. A férj meglepő módon elég jól fogadta, sőt megtiltotta feleségének, hogy az eltávolításával bajlódjon. Élete azonban nem volt leányálom.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait