Megakadályozta a szlovén "végítéletet" Isonzónál az I. világháború egyik legjobb stratégája
2016. december 13. 10:18 MTI
Emlékművet állítottak Szlovéniában Svetozar Borojevic von Bojnának (1856-1920), az Osztrák-Magyar Monarchia első nem osztrák származású altábornagyának, az első világháború egyik legjobb védelmi stratégájának.
Korábban
Az országban ez az első emlékmű, amelyet a magyar állampolgárságú hadvezér tiszteletére emeltek, amiért az első világégéskor erőfeszítéseket tett az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Szlovénia védelmére.
Nova Gorica az isonzói fronthoz tartozott, és az első világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le ott. A városka a Goriska régióban, az olasz határon fekszik, és a második világháború után jött létre, miután Goriziát (Görz) kettéosztották Olaszország és Jugoszlávia között. A hatalmas vaslemez emlékművet a városhoz közeli hegyen, a Preval-kilátónál állították fel a hétvégén az első világháború kitörésének 100., valamint Borojevic születésének 160. évfordulója alkalmából. A kilátó számos első világháborús emlékhelyhez vezető út metszéspontjában található.
Történészek egyetértenek abban, hogy az altábornagy az egyik legnagyobb háborús stratéga volt. A háború kitörésekor a 6. hadsereg parancsnokaként a keleti fronton állomásozott. 1915. május 25-én azonban az olasz frontra irányították át, miután Olaszország 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Átvette a keletről az Isonzóhoz irányított 5. hadsereg irányítását, és megkezdte az Isonzó mentén egy védelmi zóna kiépítését. Ezzel a lépéssel megakadályozta, hogy a véres háború beborítsa Szlovénia jelentős részét - írták a lapok.
Tadej Munih, az Isonzói Front Egyesület elnöke az avatóünnepségen kijelentette: "Borojevic azzal, hogy védte a monarchiát, Szlovéniát és a szlovén embereket is megvédte a végítélettől". Silvan Gabracek, a kulturális minisztérium képviselője szerint "a történelem más lett volna Borojevic nélkül. Az emlékmű tisztelgés az ember előtt, aki hozzásegítette Szlovéniát az államisághoz".
Borojevic horvát ortodox családban született, Horvátországban, a Kostajnica városhoz közeli Umetici faluban. A Monarchia széthullása után visszavonult, Ausztriába költözött, és egy klagenfurti kórházban halt meg 1920-ban. Bécsben temették el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja
- Valóban karácsonykor született Jézus?
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap