A magyar rabszolgából lett angol ladytől a hullámok királynőjéig – hét különleges nő

2016. október 28. 17:37 Kulcsár Ádám

A férfiak dominálta történelemben nőként nagyot alkotni lenyűgöző teljesítménynek számított. A most következő hét hölgy azért került be a válogatásunkba, mert nem elégedtek meg a háziasszonyi szerepkör nyújtotta lehetőségekkel, hanem jóval többre vágytak. A magyar rabszolgából lett angol lady, a hullámok királynője, a repülős, aki sohasem került elő, a textilgyárból az űrbe jutó szovjet hősnő és a többiek.

Korábban

Terhes asszony megússza a kötelet

Egy gazdag ír ügyvéd törvénytelen leányaként született Anne Bonny családjával Amerikába költözött, ahol apja kereskedőként nagy vagyonra tett szert. A jómódú vörös hajú lány igazán jó partinak számított az Újvilágban. Öntörvényű természete miatt azonban csupán egy szegény halász tudta meghódítani, emiatt apja kitagadta. Ezt követően a szerencsét próbáló ifjú pár gyakran fordult meg a kalózoktól hemzsegő Bahama-szigetek környékén. Néhány hónap után azonban Anne elhagyta férjét, és a Karib-térségben tevékenykedő, legendás „Calico” Jack Rackham kalóz szolgálatába állt, majd az ágyába bújt.

Ez nagy szó volt, mert a vad és indulatos teremtés a legenda szerint egy alkalommal félholtra verte azt a férfit, aki meg akarta erőszakolni. Nő létére férfiként vedelte a rumot, átkozódott és káromkodott, kiválóan bánt a pisztollyal és a karddal. Anne később barátságot kötött egy másik női kalózzal, Mary Readdel. Hónapokon át sikeresen fosztogatták a Karib-tengerre merészkedőket, ám 1720 őszén a parancsnokságuk alatti hajót királyi flotta támadta meg. A két nő hiába küzdött derekasan, a legénységük nagy része teljesen részeg volt, legyőzték, elfogták és Jamaicába vitték őket. A fosztogató férfiakat egytől egyig felakasztották, Anne és Mary csak azért kerülték el – az ítélet szerint: ideiglenesen – a kötelet, mert kiderült, mindketten gyermeket várnak. Read a börtönben halt meg, Bonny azonban kiszabadult. Valószínűleg sohasem tudjuk meg, hogyan.

Kulcsár Ádám teljes cikkét a Múlt-kor őszi számában olvashatják