Az erőszakra való hajlam mélyen az emberi családfában gyökerezik
2016. szeptember 29. 11:21 MTI
Az erőszakra való hajlam mélyen az emberi családfában gyökerezik, a társadalmon belüli erőszakra való hajlam azonban csökkent a kultúra és az ökológiai körülmények hatására - állapították meg spanyol kutatók.
Korábban
A fajon belüli halálos összetűzések nemcsak az embereknél, hanem néhány más emlősnél is előfordulnak. Az emberszabásúaknál a csoporton belüli agresszió sem ritka, néhány fajnál a gyerekek megölése is előfordul. A ragadozók esetenként megölik az idegen csapatokhoz tartozókat és még az olyan ártalmatlannak tűnő fajok is, mint a hörcsögök és a lovak, esetenként végeznek fajtársaikkal - írta José María Gómez, az Almeríában található CSIC-EEZA kutatóintézet munkatársa és kutatócsoportja a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
A tudósok azt vizsgálták, hogy mennyire elterjedtek az ilyen halálos kimenetelű konfliktusok az egyes emlősfajoknál. Az emlősök 80 százalékát kitevő 137 emlőscsalád 1024 fajánál négymillió halálesetről találtak információkat a tudományos irodalomban. Az erőszakos esetekhez sorolták például a gyerekek megölését, a kannibál viselkedést, a területvédő harcokat és más harcos konfliktusokat.
Néhány faj erőszakosabbnak mutatkozott, míg mások egészen békésnek. A csapatban vagy meghatározott területen élő állatoknál elterjedtebb a fajtársakkal szembeni erőszak, mint a magányosan vándorló fajoknál. Az emlősök evolúciójának kezdetén az erőszakos halálesetek aránya 0,3 százalékos, tehát háromszázból egy állattal végeztek fajtársai. A törzsfejlődés során az emberszabásúak kialakulásánál a halálos erőszak megnövekedett. Körülbelül abban az időszakban, amikor az emberszabásúak a családfa önálló ágaként elkülönültek, az arány két százalékra emelkedett. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a halálos erőszak az emberszabásúak ágában gyökerezik.
A tudósok hatszáz tanulmányt elemeztek annak megállapítására, hogy mennyire volt elterjedt az erőszak az emberi populációban az elmúlt ötvenezer évben. A számokat bizonyos bizalmatlansággal kell kezelni, az erőszak mértéke ugyanis az egyes időszakokban változó volt - emelték ki a szakértők. A filogenetikai - fejlődéstörténeti rendszertani - vizsgálatok szerint két százalék körül volt az arányuk, ez azonban időnként, mint például a középkorban növekedett, és elérte az 12 százalékot. A modern korban, mintegy száz évvel ezelőtt csökkent a társadalmon belül az erőszakra való hajlam, vélhetően a kultúra és az ökológiai körülmények hatására. Ma az erőszakos halálesetek aránya 1,3 százalék.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
"Az idők kezdetén az emberiség olyannyira hajlandó volt az erőszakra, ahogyan ez az emlősök közös fejlődéstörténetéből sejthető. Ez a történelem előtti erőszakosság a történelem előrehaladtával változik, többnyire az emberi társadalom szociopolitikai szerveződésével összefüggésben. Eszerint a kultúra képes megregulázni a halálos erőszak filogenetikus örökségét" - írták a szakértők.
A tanulmány evolúcióbiológiai módszerekkel közelít egy filozófiai kérdéshez - kommentálta a tanulmányt Mark Pagel, a Readingi Egyetem kutatója. Thomas Hobbes filozófus a 17. században tette fel a kérdést, hogy az ember vajon természetétől fogva erőszakos-e, egy évszázaddal később Jean-Jacques Rousseau azt feltételezte, hogy a környezet és a társadalmi körülmények befolyásolják az erőszakosságra való hajlamát. A tanulmány jó okot szolgáltat annak feltételezésére, hogy az ember természetétől fogva erőszakosabb, mint a legtöbb más emlős. Ezt antropológiai kutatások is alátámasztják, amelyek a vadászó és gyűjtögető társadalmakat az "állandó harc" állapotában lévőnek írják le.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Egyesült Államok](/ih0Ax/label/.cut-640x400/76.jpg)
Egyesült Államok
- Szólókarrierjével is komoly sikereket ért el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt
- A brit szimbólumok elpusztításával kezdődött a 13 lázadó gyarmat függetlenségi harca
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán
- A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét
- Második otthonának tekintette Afrikát Az öreg halász és a tenger írója, Ernest Hemingway
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20