Háromnapos munka helyett a Gulágra hurcolták a kárpátaljai magyar férfiakat

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tanácskozáson Molnár D. Erzsébet történész, Gulág-kutató, a felsőoktatási intézmény adjunktusa kutatásaira alapozva ismertette a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberi, "háromnapos munkára" vagy málenkij robotra történt elhurcolásának katonai-politikai hátterét és a deportálásoknak a kárpátaljai magyarság demográfiai, szociális helyzetére gyakorolt hatását. A történész szerint az előkerült listák adatainak összesítése azt valószínűsíti, hogy - az egyes szakemberek által becsült 40 ezerrel szemben - valójában 30 ezer a szovjet lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar férfiak száma.

Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a főiskola könyvtárának igazgatója levéltári kutatásainak eredményeit összegezve - családok történetein keresztül - vázolta az 1944-es deportálás és a szovjet megszállás következményeit a Beregszászhoz közeli Nagybereg község lakosságára nézve. A Kárpátaljai Református Egyház második világháború utáni történetét Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész ismertette, különös tekintettel a református papok jelentős részének szovjet lágerekbe való elhurcolására. A tudományos konferencia után Szász Jenő, az NSKI elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben megismerjék a kárpátaljai magyarság második világháború utáni tragikus történetét.

Hozzátette, ugyanilyen fontos annak megtapasztalása, miként élnek jelenleg a kárpátaljai magyarok, ezért az NSKI valamennyi munkatársa Beregszászra látogatott, meghallgatta a konferencia előadásait és a következő napokban különböző kárpátaljai programokon vesz részt. Szász Jenő kifejtette: a kárpátaljai magyarok helyzete nem csak 1944-ben volt nehéz, hanem ma is az, mert míg 72 évvel ezelőtt elhurcolták a magyar férfiakat, addig ma a körülmények szorítása miatt kénytelenek szülőföldjükről elmenni.

"A nemzeti együvé tartozás, a közös jövő tervezése akkor hiteles, ha kéz a kézben haladunk a külhoni magyarsággal, ezért vagyunk ma itt kárpátaljai honfitársainkkal a Kárpát-medence különböző sarkaiból", hogy történelmünk tragikus szakaszai után biztató jövőt építhessünk, "a közös gondolkodás, tervezés után közösen kell cselekednünk" - fogalmazott az NSKI elnöke, megjegyezve.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból
• „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát
• Százezerember védte élő pajzsként a vilniusi parlamentet a litván függetlenség kivívásakor 
• A Cseka, az első szovjet titkos rendőrség, Lenin terror csapata volt
• Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően
• A szovjet atomprogram sikere késztette az amerikaiakat a hidrogénbomba kifejlesztésére
• A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége
• A finnek meglepetésszerű győzelmet arattak a szovjetek felett a kolbászháborúban
• Csodával határos módon vészelte át a doni katasztrófát Tuba László