Megoldották a franciaországi barlangban talált ősi ékszerek rejtélyét
2016. szeptember 20. 10:35 MTI
A franciaországi Renne-barlangban 1949-ben csontok mellett ékszerekként felhasznált tárgyakat fedeztek fel, amelyek korát nagyjából 40 ezer évesnek határozták meg. A legújabb kutatások során kiderült, az ékszereket a korábbi feltételezésekkel ellentétben mégis a neandervölgyi ember készíthette.
Korábban
A franciaországi Arcy-sur-Cure melletti Renne-barlangban talált csonttöredékeket elemezte egy európai kutatócsoport, és arra a következtetésre jutottak, hogy a csontok mellett kiásott ékszereket a neandervölgyi ember készíthette - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Munkájukról, az eredményekről és ezek jelentőségéről az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tettek közzé tanulmányt a kutatók.
Felfedezésük idején a csontok és tárgyak korát nagyjából 40 ezer évesnek határozták meg. Ebben az időszakban a modern Homo sapiens már elkezdte kiszorítani a területen élő "unokatestvérét", a neandervölgyi embert. Az első bizonyítékok arra utaltak, hogy a neandervölgyiek készítették a tárgyakat, amelyek között ékszerek is voltak, ám a tudományos közvélemény szerint a kihalt hominida nem rendelkezett olyan agyi kapacitással, amely ilyen tárgyak készítéséhez szükséges lett volna. Volt, aki szerint a leleteket kiásó régészek keverték össze a dolgokat.
Az új elemzéskor a helyszínen talált csonttöredékek közül vizsgáltak meg néhányat alaposabban. Ezek túl kicsik voltak ahhoz, hogy hagyományos eszközökkel azonosítani lehessen, melyik fajhoz tartoznak. A csontmaradványokban nem volt elég DNS, ezért a kutatók a fehérjeelemzés új módszeréhez folyamodtak és megállapították, hogy emberi csontokról van szó. Ahhoz, hogy eldöntsék, modern ember vagy neandervölgyi csontját találták-e az ékszerek mellett, a minták fehérjéit összevetették modern emberi és neandervölgyi mintákkal. Ebből kiderült, hogy a csontok az utóbbi faj egyedétől származnak. A csontmintában ráadásul olyan anyagokat is kimutattak, amelyek anyatejen élő csecsemőre utalnak.
Mindezek az eredmények az ékszereket és a mellettük talált csontokat nagyjából ugyanarra a korra és helyre teszik. A kutatók szerint ez elég bizonyíték arra, hogy a tárgyakat a neandervölgyi alkotta. Azt a lehetőséget azonban nem vizsgálták, hogy a neandervölgyiek esetleg elvehették a tárgyakat azoktól a Homo sapiensektől, akikkel találkoztak, esetleg ajándékba is kaphatták őket, ami nem kizárható, hiszen egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a két faj keveredett, amibe akár az udvarlási szertartás részeként az ajándékok is beletartozhattak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap