Kazahsztánban fedezték fel a Dzsószer-piramis kistestvérét

Korábban ismeretlen, az egyiptomi stílusra hasonlító piramist találtak a kazah sztyeppén. A szerkezet már szó szerint romokban van, de a szakértők szerint egykor kísérteties mása lehetett Dzsószer fáraó piramisának, amely ezer évvel régebbi. „A 3000-3500 évvel ezelőtt épült piramis egy helyi törzsi vezető számára készülhetett a bronzkori Sarjarka területén (a kazah felföld része)” – mondta az ásatást vezető Viktor Novozsenyov. Hozzátette: a főkamra megnyitására néhány nap múlva kerül sor.

A helyi kutatók által igen gyakran a „szenzációs” szóval illetett felfedezés leletei előreláthatólag a Karagandi Állami Egyetem régészeti múzeumába fognak kerülni. A közép-ázsiai ország negyedik legnépesebb városát a szovjet időkben a „semmi közepeként” emlegették, és általában ide száműzték a politikailag már nem kívánatos személyeket. Azonban évezredekkel a szovjet éra előtt egy virágzó kultúra tengette mindennapjait e területen. A „sztyeppei mauzóleumot” Begazinszkajának elnevező régészek vezetője, Novozsenyov szerint a munka teljes sebességgel halad.

A piramis pontos elhelyezkedését még mindig nem árulták el a kutatók, az egyik régész, Viktor Varfolomeev csupán annyit mondott, hogy a közép-kazahsztáni karagandi régió Shet nevű körzetében, a Talda folyó mellett található. Elmondta: a régészeti lelőhelyen nem kevesebb mint 27, különböző korszakból való réteget lehet megkülönböztetni. A főkamra pedig valamivel több mint hét méter átmérőjű lehet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Hét híres jóslat 
• 10 tény a pápaság történetéből
• Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között