A magyar revíziós törekvésektől való félelem hívta életre az „Apró Antantot”
2016. június 7. 13:16 MTI
95 éve, 1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget. (Az elnevezés a Pesti Hírlap egy 1920 áprilisi cikkéből ered, amely a három állam együttműködése kapcsán "Apró Antantról" írt.)
Korábban
A győztes antanthatalmak és Magyarország képviselői 1920. június 4-én Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában írták alá a magyar békeszerződést. Ez kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették, mintegy 3,2 millió magyar került (sokszor homogén tömbben) a szomszédos államok fennhatósága alá.
A győztes nagyhatalmak és az elcsatolt területek új birtokosai okkal tarthattak a magyar revíziós törekvésektől. Edvard Benes csehszlovák külügyminiszter már közvetlenül a háború után próbálta megnyerni a délszláv államszövetséget és Romániát egy szövetségi rendszer számára, de az érintettek ezt kezdetben visszautasították. Amikor azonban 1920 elején felmerült, hogy Magyarország a francia nagyhatalmi politika támasza, s ezzel szomszédai vetélytársa lehetne, változtattak álláspontjukon.
A kisantant létrejöttének első lépéseként 1920. augusztus 14-én Belgrádban aláírták a csehszlovák-jugoszláv egyezményt, amely a Trianon utáni status quo fenntartását és a Habsburg-restauráció megakadályozását tűzte ki célul. Benes Belgrádból Bukarestbe sietett, ám Románia csupán szóbeli megállapodásra volt hajlandó. Ennek értelmében a három állam magyar támadás esetén katonai segítséget nyújt egymásnak, egy szovjet-román háború esetén pedig Prága és Belgrád visszariasztja Magyarországot és Bulgáriát Románia hátbatámadásától (Bukarest és Moszkva viszonyát Besszarábia román megszállása élezte).
1920 nyarára a francia-magyar közeledés politikája megbukott. Párizsban Berthelot, Benes jó barátja lett a külügyminiszter, aki támogatásáról biztosította a kisantant politikát. Az 1921 tavaszi első királypuccs után Románia Prágával, majd Belgráddal is szövetségre lépett. A kisantant-szerződéseket egészítette ki a Magyarország köré vont gyűrűt teljessé tevő, 1921. decemberi csehszlovák-osztrák egyezmény. A kisantant államait Franciaország külön szerződéseivel is erősítette.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
A kisantant összefogta a győztesek oldalán álló kis államokat, egyben elmélyítette a szakadékot köztük és a legyőzöttek között, amelyek így azon hatalmak felé orientálódtak, amelyektől revíziós céljaik megvalósítását remélték. Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia 1929-ben meghosszabbította kétoldalú megállapodásait, majd 1933 elején paktumot írtak alá együttműködésük szorosabbra fűzéséről, külügyminiszteri és gazdasági tanács létrehozásáról. Ebben már szerepet játszott Hitler 1933. januári németországi hatalomátvétele, illetve hogy a három állam veszélyeztetve látta politikai és területi integritását. Az európai hatalmi viszonyok gyökeres átalakulása azonban elindította a bomlási folyamatot, a kisantant 1938-ra végleg felbomlott.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Magyarország a második világháborúban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/810.jpg)
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap