Nyakékként használták a mexikóiak ősei a festett emberi állkapcsokat
2016. május 19. 19:28
Kutatók egy csoportja 1300 éves, nyakékként használt festett állkapocscsontokat fedezett fel egy mexikói lelőhelyen. A helyszínen emellett számos sípot, valamint kisméretű, darabokra tört kerámiaszobrokat is találtak.
Korábban
A sípok feltehetően baglyokéhoz hasonló hangokat adhattak – fejtették ki a kutatók. Néhány szobrocska a többek között a tavasszal újjászülető növények, a keleti égtáj, a vetés és a mezőgazdaság isteneként ismert azték Sipe-Toteket ábrázolja. Az istent gyakorta jelenítették meg a nyaka köré tekert emberi csontokkal.
A 2015 kora nyarán felfedezett emberi állkapocscsontokat a dél-mexikói Oaxaca-völgyben fekvő Dainzú-Macuilxóchitl nevű lelőhelyén találták. A területen a zapotékok éltek, akiknek a leszármazottai ma is ápolják őseik hagyományait, olyannyira, hogy sokan még a nyelvet is beszélik.
Az ásatás vezetője, az Oregoni Állami Egyetem hallgatója, Jeremias Pink a Society for American Archaeology éves találkozóján prezentálta a felfedezést. Bár Sipe-Totek összefüggésbe hozható az emberáldozattal, a régészek szerint a festett állkapocscsontok nincs közük az emberáldozathoz – feltehetően a lelőhelyen élt emberek őseinek csontjairól van szó. A régészek szerint a lakókomplexumot 400 éven át lakták egymással rokoni kapcsolatban álló családok. A csontokat feltehetően a lakók ásták ki a sírokból, hogy azok segítségével rituális úton szemléltessék az ősökkel való kapcsolatukat, ezzel is legitimálva saját, közösségen belüli pozíciójukat.
Bár egy manapság a nyugati kultúrkörben élő ember számára a szertartás meghökkentő lehet, mint a chicagói Field Múzeum munkatársa, Ronald Faulseit kifejtette, az ősök csontjainak szertartásokon történő felhasználása évszázadokkal ezelőtt bevett szokás volt Közép-Amerikában.
A régészek mintegy 3000 szobortöredéket, valamint 1600 síptöredéket is találtak a lelőhelyen. Emellett egy kerámiakemencére is rábukkantak, ami arra utal, hogy legalább a tárgyak egy részét a helyszínen gyártották. Pink szerint a sípokat szándékosan törték össze – a szokás más közép-amerikai lelőhelyen is megfigyelhető volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20
- Élete végéig a Habsburgok és a török között egyensúlyozott János Zsigmond tegnap
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler tegnap
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély tegnap
- Szólókarrierjével is komoly sikereket ért el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa tegnap
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből tegnap
- A sikerek dacára ki nem állhatta Sherlock Holmes karakterét Arthur Conan Doyle tegnap
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 2024.07.06.