Kék szemeinek köszönhetően menekült meg a treblinkai náci haláltábor utolsó túlélője

Egyes becslések szerint mintegy 875 ezer lengyel és európai zsidót öltek meg az 1942. július 23-án megnyitott, Varsótól mintegy száz kilométerre létesített egykori treblinkai haláltáborban. Míg más megsemmisítő táborokban a foglyok egy részét kényszermunkára kötelezték, mielőtt meggyilkolták volna őket, Treblinkában szinte azonnal a gázkamrákba terelték az oda szállított embereket. A haláltábort csupán 67 fogoly élte túl, köztük Willenberg.

Willenberg túlélését részben annak köszönhette, hogy a táborba kerülésekor húsz éves volt, és elég erős ahhoz, hogy a nácik ne gyilkolják meg azonnal, hanem néhány sorstársával karbantartói munkára fogják.
A haláltáborban 1943 augusztusában lázadás tört ki, miután a foglyok egy csoportja ellopott pár fegyvert és felgyújtották a tábort. Treblinkából százak próbáltak akkor elmenekülni, de többségükkel a nácik fegyverei végeztek még azelőtt, hogy eljutottak volna a környékbeli erdőbe. Willenbergben elevenen élt az emlék, ahogy lábon lőtték miközben a szögesdrótokon fennakadt holttesteken átmászott a tábor kerítésén, majd nem törődve halott barátainak látványával, futott ahogyan csak bírt.

Sok zsidó embert, aki a táborból megszökött, lengyel falusiak fogtak el és vittek vissza Treblinkába. Willenberg elmondta, hogy szemei kék színének és "nem zsidó kinézetének" köszönhette, hogy sikerült Varsóba visszajutnia, ahol csatlakozott az ellenálláshoz. A háború után a holokauszt-túlélő Izraelbe költözött, ahol földmérőként dolgozott a lakásügyi minisztériumban.

Életének későbbi szakaszában szobrászkodni kezdett, bronz alkotásaiban a népirtás alatt megélteket ábrázolta. Szobrai egyebek közt zsidókat ábrázoltak egy vonatperonon, egy apát, aki leveszi fiának cipőjét a gázkamra előtt, egy leborotvált fejű fiatal lányt, és holttesteket pakoló foglyokat. "Két életet élek, egyet itt és most, és egy másikat arról, ami ott történt" - mondta a holokauszt-túlélő. Willenberg két leánytestvérét Treblinkában gyilkolták meg. A férfi szerint "puszta véletlenségből" élte túl a tábort.

Miután 1943-ban felszámolták a varsói gettót, a nácik lerombolták a tábort, felszántották a helyét és mezőgazdasági tevékenységet folytattak ott. 1939-ben Lengyelországban közel 3,3 millió zsidó élt, az akkori lakosság mintegy tíz százaléka. Több mint hárommillióan haltak meg a holokauszt alatt. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Golda Meir békében és háborúban
• Liszt Ferenccel is szóbahozták a botrányhős táncosnőt, Lola Montezt
• Még nem beszélte a nyelvet, de filmszerződést kapott Amerikában Anita Ekberg 
• Jelentős embermentő tevékenységet folytatott a II. világháború alatt Nemes Nagy Ágnes
• Háború a diáklányok szemszögéből
• Iróniával és humorral mutatta be korának társadalmi ellentmondásait Jane Austen
• Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit
• Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén
• Viktória királynő közbenjárásával szabadult ki a börtönből Kossuth Zsuzsanna