15 ezer évvel korábban hódíthatta meg az ember az Északi-sarkot, mint gondoltuk
2016. január 15. 14:00 MTI
Egy nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt, a mai Szibéria területén elejtett gyapjas mamut fagyott teteméből orosz kutatók arra következtetnek, hogy az ember az eddig véltnél több ezer évvel korábban hódíthatta meg az Északi-sarkot.
Korábban
A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a jeges-tengeri Jenyiszej-öböl térségében talált hím mamutot vadászok ölték meg 45 ezer évvel ezelőtt, vagyis ez a lelet lehet az ember arktiszi jelenlétének eddigi legkorábbi bizonyítéka. Vlagyimir Pityulko, a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia kutatója szerint a mostanáig talált legrégebbi leletek "valamivel több, vagy kevesebb mint 30 ezer évesek". A szakember szerint a zord Északi-sarkvidék hajdani lakói valószínűleg vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Az elefántokkal közeli rokonságban álló mamutok voltak a térség legnagyobb szárazföldi teremtményei, fontos erőforrásokat biztosítottak az emberek számára.
"Ezek az állatok húsukkal, zsírjukkal és csontvelőjükkel táplálékot, az ürülékükkel, zsírjukkal és csontjaikkal tüzelőanyagot, hosszabb csontjaikkal és agyarukkal pedig nyersanyagot biztosítottak az embernek" - magyarázta a kutató. A 2012-ben feltárt mamut sérülései azt jelzik, hogy az állatot emberek ejtették el. A szakemberek szerint a bordákon a vadászok elhajított lándzsái, a lapockán és a pofacsontokon kézi döfések nyomai láthatóak. A mamut jobb agyarának sérülései arról árulkodnak, hogy a vadászok levághattak belőle, miután végeztek az állattal.
A kutatók szerint a mamutvadászat kulcsszerepet játszhatott az Északi-sarkvidéken élők túlélésében és abban a népmozgásban is, amikor Szibéria legészakibb részén átkelve az ember eljutott az akkor Szibériát Alaszkával összekötő Bering-földhídra. Az Újvilágba érkező első embercsoportok ezen a földhídon keltek át, innen hódították meg a kontinenst. Mivel az Északi-sarkvidéket az eddig véltnél már jóval korábban emberek lakták, talán a Bering-földhídon is korábban keltek át - vélik a tanulmány készítői.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone 2025.01.17.
- „Wittenberg Hajnalcsillagának” is nevezték Luther Márton későbbi feleségét 2025.01.17.