Mégsem voltak mindig olyan komolyak a viktoriánus korban
2016. január 4. 12:04
A humoráról jól ismert, az életét a viktoriánus korban leélő Mark Twain (1835-1910) egy alkalommal ezt mondta: „A fotográfia az egyik legfontosabb kordokumentum, és semmi se lenne kellemetlenebb annál, mint hogy az utókor bugyután mosolygó emberként emlékezzen rám.” Ha a régi korok (nem csupán a viktoriánus évtizedek, hanem még a 20. század első felének) fényképeit nézegetjük, egyből feltűnhet nekünk, hogy alig mosolyognak rajtuk az emberek. Vajon miért?
Korábban
Ennek okaként sokan azt tartják, hogy egyrészt a korabeli szájhigiénia miatt keveseknek volt kedvük kivillantani szuvasodó sárga fogaikat, másrészt a hosszú expozíciós idő miatt egyszerűbb volt, ha nem arcukra fagyott mosollyal várták a kép elkészítését jelző fényt. E két – könnyen megcáfolható – érv mellett a legfontosabb okot a fent olvasható idézet foglalta össze. Mai világunkban, amikor naponta több millió fénykép születik, és semmibe sem kerül lefotózni magunkat egy tükörben, nehéz elképzelnünk, hogy régen a fénykép valóban érték volt. Nem csupán a magas költségei miatt, hanem azért is, mert igen kevés készült belőlük.
A viktoriánus kor borsos árú portréfotóinak szereplői a festményeken látható alakokhoz hasonlóan komoly arcot vágtak, ugyanis a korabeli felfogás szerint a művészeti alkotásokon főként a részegek és a züllöttek mosolyognak. Ebbe a körbe pedig értelemszerűen nem akartak bekerülni. Ennek ellenére szerencsére lehet találni néhány olyan fotót, amely a Viktória angol királynő nevével fémjelzett korban készült – amikor a bigottság, a szigorú etikett, a rend, a kifogástalan öltözet és a jólneveltség mindennél előbbre valónak számított – amelynek szereplői a vidám arcukat mutatták a kamera felé. Volt, aki grimaszt vágott, voltak, akik férfi létükre női ruhákban és kirúzsozva álltak a masina elé, egy asszony méretes dekoltázsán tárolta a teás csészéket, de egy alkalommal magáról Viktória királynőről is készült egy mosolygós kép.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap