Az erkölcsi fölény, amely győzelmet hozott az északiaknak
2016. január 1. 11:20
„Soha életemben nem éreztem bizonyosabbnak, hogy helyesen cselekszem, mint most, amikor aláírom ezt a papirost!” – mondta Abraham Lincoln a „lázadó” déli államok területén élő rabszolgákat felszabadító Emancipációs Kiáltvány aláírása kapcsán. Az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke 1862 júliusában ismertette a Kongresszus előtt a kiáltvány tervezetét, majd 1862. szeptember 22-én, öt nappal az uniós seregek antietami győzelme után jelentette be, hogy 1863. január 1-jével életbe lép a rendelkezés.
Korábban
Annak ellenére, hogy az északiak körében sokan ellenezték a feketék emancipációját, a polgárháború második évére a politikai-katonai döntéshozók felismerték, hogy a déli rabszolgák felszabadítása lehet a győzelem kulcsa. Ez a lépés ugyanis amellett, hogy jelentősen meggyengítette a konföderációs államok gazdasági helyzetét, jelentősen megnövelte az uniós hadseregben szolgáló katonák számát. Ráadásul az északiak erkölcsi fölényt is kovácsoltak az ügyből, hiszen innentől kezdve a nagyhatalmak már nem a déli államok függetlenségi törekvéseinek leverőjeként, hanem a feketék felszabadításáért harcoló szövetségként tekintett az Unióra.
Bár a haditengerészetnél már 1861-ben is alkalmaztak feketéket, 1862-ben pedig már az első ezredeiket is megszervezték, a fekete önkéntesek befogadása csak 1863-ban öltött tömeges méreteket. A felszabadított rabszolgákat azonban ezután sem kezelték egyenlő félként. Kezdetben a 13 dolláros havi zsold helyett mindössze 10 dollárt fizettek a feketéknek, és csak 1864-től kaptak ugyanakkora fizetést, mint fehér társaik. Ennek ellenére a háború végéig 178 ezren harcoltak az uniós hadseregek kötelékein belül.
Bár a kiáltvány kihirdetése hatalmas mérföldkő volt a feketék egyenjogúságáért folyatott harcban, még nem jelentett automatikusan egyenlő bánásmódot. Még egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a polgárjogi mozgalom minden korábbinál jelentősebb eredményeket érjen el a feketék szegregációjának megszüntetése területén.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Középkor](/ih0Ax/label/.cut-640x400/13.jpg)
Középkor
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
- Mágiát is tanulhattak a diákok a középkori egyetemeken
- Életveszélyes kaland is lehetett némelyik zarándokút a középkorban
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében
- Földbe rejtett középkori kincs is előkerült a Tisza-tó mellett
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40