Igazi "időalagút" a Kossuth téri 1956-os emlékhely

„A Rákóczi-szobornál feküdt a kislányom. Fogom a kezemben, nem tudtam, hogy nem él. Hosszú haja volt a lányomnak, és az tiszta vér volt. Nem tudtuk már a lakásban tartani, levittük az udvarra, betakargattuk nejlonba, plédbe. Elmentünk érdeklődni, hogy kocsival el tudnánk-e vinni, ki vállalná el. Azalatt összeszedték a halottakat. Mikor mi hazaértünk, a gyerek nem volt ott az udvarban. Gondolhatja, futottunk keresni. Mondták az emberek, hogy a katonák szedték össze. Megtaláltuk, a koporsóba rakták akkor a halottakat. Ma sem tudom megérteni, hogy tudtam én azt akkor megcsinálni. Hány koporsót nyitottam ki, azt nem tudnám megszámolni.” (Deák Istvánné visszaemlékezése)

A föld alatti kiállítótér két nagyobb részre tagolódik: egy történeti kiállításra és egy emlékhelyre. A bejárattól jobbra induló kiállítás a klasszikus és a modern muzeológia eszközeivel mutatja be a „véres csütörtök” tragikus eseményeit. A történelmi előzményeket, hátteret monitorokon ismerhetjük meg: végigkövethetjük az ország sorsát a világháború végétől egészen 1956 őszéig. A képeken, videókon láthatjuk a forradalom és szabadságharc első napjainak meghatározó pillanatképeit: a nemzeti zászlókat, magasba emelő, a romos utcákon a megszállókkal harcban álló szabadságharcosokat és az önkényuralom porban heverő jelképeit. A látogató hamar a forradalmi tömegben találja magát.

Tovább haladva az alagútban közelről vehetjük szemügyre az október 25-én a Kossuth térre vonuló embereket, nőket és férfiakat, fiatalokat és időseket. Velük együtt érkezünk meg az Országház elé. A kiállítótér zárt egységben jeleníti meg a teret és az ott jelenlévőket: a békés tüntetőket és a hatalom fegyvereseit. A civilek és a katonák békés beszélgetésbe kezdenek, ám nem sokkal később váratlanul elszabadul a pokol, szovjet harckocsik és fegyveres pufajkások nyitnak tüzet a fegyvertelen tömegre.

A menekülőknek a nyíl téren szinte esélyük sincs. A ma emberének lehetetlen elképzelni, mit jelenthet ez a fajta kiszolgáltatottság, amikor az élet pusztán a szerencsén, a gondviselésen múlik. Itt, a „virtuális Kossuth téren” kapott helyet a kiállítás fő látványeleme, egy animációval megformált, október 25-én ténylegesen a téren tartózkodott T-54-es harckocsi, amely közvetlenül a tömeggel szemben foglalt állást. A védtelen tömeg két tűz közé szorul: az egyik oldalon a szovjet páncélosok, a másikon a magyar karhatalmisták. A harckocsi lövegtornya lassan szembefordul velünk, lövés villan, és az animáció elsötétedik. A Kossuth téri tömegmészárlás egyébként nem volt egyedi eset: országosan több tucat alkalommal dördült el közvetlenül tömegre leadott sortűz.

A múlt hullámai lassan visszasodorják a látogatót a jelenbe, az „időalagút” végére érünk, ahol a megismerés és az emlékezés kettéválik. A vonuló tömeg moraját, a lövések zaját itt a csend váltja fel. Az emlékhely elsősorban a tiszteletadás, a meghitt elmélkedés helyszíne, ahol a félköríves, szentélyszerű rotunda padjain pihenhetünk meg. Itt, a fejünk feletti falon 300 fémtábla emlékeztet a téren meghaltak tömegére. A már beazonosított 71 mártír nevét 71 táblán olvashatjuk.

Felhívás!

Az egyelőre még üres fémlemezek névvel történő feltöltése elsősorban a korszakot kutató történészek feladata, de a kiállítás szervezői várnak minden segítséget azoktól is, akiknek a Kossuth téri eseményekkel kapcsolatban bármilyen, eddig még nem ismert információ áll a rendelkezésére. A levelét a [email protected] címre küldje.

Forrás: Országgyűlés Hivatala által kiadott Nemzet Főtere Füzetek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe