Lengyel elnök: népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást
2015. szeptember 17. 17:58 MTI
Népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást, melynek célja az volt, hogy megsemmisítsék a lengyel nemzet elitjét, ennek következtében magát a nemzetet is - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő csütörtökön Varsóban, a mészárlás áldozatainak szánt Katyni múzeum ünnepi megnyitóján.
Korábban
A katyni áldozatok hozzátartozói, a lengyel politikai vezetők - köztük Ewa Kopacz kormányfő - részvételével megtartott megnyitót a Lengyelország Szovjetunió általi megtámadásának 76. évfordulójának napjára időzítették.
A varsói múzeumot a szovjet támadás után néhány hónappal elkövetett katinyi bűncselekmény áldozatainak emlékére létesítették. Az államfő elmondta: e múzeum feladata annak a történelmi emlékezetnek az ápolása, amelyet a lemészárolt lengyel foglyok családjai "két nemzedéken át, minden szenvedés ellenére" megőriztek, amikor a rendszerváltás előtti kommunista hatalom elhallgatta a bűntényt, meghamisította a történelmet. A varsói Citadellában megnyitott múzeum a világ első, a katyni mészárlás emlékének szánt múzeuma. A kegyeleti helynek is szánt intézmény tárlata bemutatja a katyni tömegsírokban feltárt tárgyakat, a bűntény történetét.
Az NKVD szovjet titkosszolgálat által a Szmolenszk melletti katinyi (Katyn) erdőben és más helyeken 1940 áprilisában kivégzett mintegy 22 ezer lengyel fogolyról Duda elmondta: meggyilkolásuk célja az volt, hogy a lengyel nemzet alapját képző elitet megsemmisítsék, kiirtva így a nemzet gyökereit. "E bűntényt népirtásnak kell nevezni" - tette hozzá.
A mészárlás áldozatait az NKVD főleg a Szmolenszk melletti Katynban, a Harkov melletti Pjatyihatkiban és a Kalinyin (ma Tver) melletti Mednojében végezte ki. A foglyokat oda konvojokban vitték, kezüket hátrakötözték, majd közvetlen közelről tarkón lőtték, és hatalmas tömegsírokban földelték el őket. A vérengzés áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, a Lengyel Emlékezet Intézete 21 768 áldozatot tart számon, köztük van a magyar Korompay Emánuel tartalékos százados, a varsói egyetem lektora is. Oroszország, bár 1990-ben beismerte, hogy a mészárlásért a Szovjetuniót terheli a felelősség, visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak minősítsék.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.