Első világháborús tengeralattjárót találtak a svéd partoknál
2015. július 28. 09:43 MTI
Még az I. világháború idejéből való az az orosz tengeralattjáró, amelyet búvárok fedeztek fel a minap a tenger fenekén, Svédország partjainál - írta kedden a lenta.ru orosz hírportál szakértőkre hivatkozva.
Korábban
A svédek az 1916-ban elsüllyedt Szom (Harcsa) nevű, kisméretű tengeralattjáró roncsát találhatták meg, erre utal ugyanis a nevének egyik betűje. A hajótesten lévő felirat végén keménységjel látható, amelyet az orosz írott nyelvben még forradalom előtt használtak a szavak végi mássalhangzók után. Emellett erre utal a tengeralattjáró alakja, jellegzetes kupolája a tetején. A roncsot ráadásul nem messze találták meg attól a helytől, ahol feltételezések szerint elsüllyedt - írta az orosz hírportál.
A svéd média hétfő este jelentette, hogy svéd roncsvadászok egy kisméretű orosz tengeralattjáró roncsára bukkantak a svéd partok közelében, svéd felségvizeken. Az Ocean X Team nevű búvárcsoport egyik tagja szerint a hajó érintetlennek tűnik, nem látszanak sérülések rajta, a fedélzeti nyílások zárva vannak, és emiatt attól lehet tartani, hogy a legénysége nem tudta elhagyni a hajót, amikor az elsüllyedt. A búvárok szerint a tengeralattjáró mintegy húsz méter hosszú és 3,5 méter átmérőjű. Az Expressen című újság a honlapján közölt róla egy képet, amelyet távirányított merülő robot készített.
Az esettel összefüggésben hírügynökségek emlékeztettek arra, hogy tavaly októberben Svédországot hetekig lázban tartotta egy titokzatos, feltételezett orosz tengeralattjáró utáni hajsza, amely nem vezetett eredményre. Akkor Stockholm közelében keresték a behatolót. A lenta.ru azt írja, hogy a Szom tengeralattjárót az Egyesült Államokban gyártották 1901-ben John Philipp Holland ír mérnök tervei alapján, hossza 19,3 méter, szélessége 3,5 méter, vagyis méreteiben is egyezik a svéd partoknál talált hajóval. 1915 júliusában a búvárhajót átvezényelték a fekete-tengeri flottából a balti-tengeri flotta kötelékében. A hajó 1916. május 10-én a svéd partoknál járőrözött, összeütközött az Ingermanland gőzössel és elsüllyedt. A 18 fős legénység tagjai közül senki sem élte túl a balesetet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap