Újabb hiteles ábrázolást találhattak da Vinciről
2015. június 4. 11:28
Egy fél évezredes, kevesek által ismert metszet Leonardo da Vincit egy lira da braccio nevű, vonós hangszerrel a kezében ábrázolja, állítja egy új kutatás, amely megcáfolja a korábbi elképzelést, miszerint a mitológiai Orpheusz zenél az alkotáson. Ha beigazolódik az állítás hitelessége, akkor ez lesz a reneszánsz polihisztorról a harmadik olyan ábrázolás, amely még életében készült, és máig fennmaradt.
Korábban
Az 1505-ben Marcantonio Raimondi mester által készített metszetről Ross Duffin cleveland-i zeneprofesszor vizsgálatai után derült ki, hogy minden bizonnyal Leonardo da Vincit ábrázolja, adta hírül a Cleveland Art művészeti folyóirat. „Ez igen komoly felfedezés lehet, ugyanis valóban nagy az esély, hogy az alkotáson a reneszánsz művész zenél” - mondta Martin Kemp oxfordi történész, aki nem vett részt az újabb kutatásban, ám korábban több publikációja is megjelent Leonardóról.
Amikor a metszet 1930-ban a Clevelandi Művészettörténeti Múzeumba került, a szakértők úgy vélték, a zenélő alak Orfeuszt testesíti meg, aki a görög mitológia szerint zenéjével képes volt megbabonázni az állatokat. Ennek megfelelően a kutatók a találó, Orpheusz megbabonázza az állatokat címet adták neki. Duffin elmondása szerint onnan jött rá, hogy az alak nem a görög mitologikus szereplő, hanem Leonardo (akit Orpheusz szerepében ábrázoltak), hogy a reneszánsz idejében az Orpheusz-ábrázolások következetesen mindig borotvált fiatalként jelenítették meg a trák származású legendás dalnokot, a metszeten azonban egy középkorú, hosszú hajú, szakállas ember látható.
Duffin összehasonlította a Francesco Melzi által készített da Vinci-portréval, aki 1506-ban az ötvenes éveiben járó művész asszisztense, majd örököse lett. „A két alkotáson szereplő férfi nagyon hasonlít egymásra” - vélte a kutató, aki hozzátette: a legárulkodóbb jel az a lira da braccio nevű, vonós hangszer volt, amellyel gyakran láthatták a kortársak a művészt játszani.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
1550 körül, néhány évtizeddel da Vinci halálát követően Giorgio Vasari történetíró így írt a művészről: „1494-ben Leonardo nagy megbecsülésre tett szert a milánói hercegnél, aki sokat gyönyörködött muzsikájában, így állandóan játszatta”. Majd így folytatta: „magával hozott egy zeneeszközt, amelyet saját maga épített, egy része ezüstből készült, hogy a dallamok harmonikusabbak és sokoldalúbbak legyenek, amivel felülmúlta a hercegi udvarban összesereglett zenészeket is”.
Ha a metszet valóban da Vincit ábrázolja, akkor felmerül a kérdés: hogy találkozott Marcantonio Raimondi a reneszánsz polihisztorral? „A probléma az idő és a hely” - írta Kemp. „Marcantonio korai éveiben Bolognában tevékenykedett, így fogalmunk sincs, hogy mikor és hol találkozhattak” - tette hozzá, majd elismerte: még korántsem bizonyított, hogy valóban láthatták egymást szemtől szemben.
Duffin szerint eléggé valószínű, hogy 1505-1506-ban találkoztak Milánóban, mégpedig azokban a napokban, amikor az Orpheusz című operát bemutatták. Sőt, úgy véli, elképzelhető, hogy ez esetben maga Leonardo játszotta a trák dalnok szerepét. A másik lehetőség, hogy a két művész 1509-ben Firenzében „futott össze”, amikor Leonardo odalátogatott. Ám az is elképzelhető, hogy ők ketten soha az életben nem látták egymást, és Marcantonio Raimondi a korábbi da Vinci-portré alapján alkotta meg a metszeten látható alakot.
„Nem tudjuk biztosan, hogy Marcantonio életútja valaha is keresztezte-e Leonardóét, azonban az Orpheusz megbabonázza az állatokat című metszet láthatóan egyfajta tisztelgés lehetett da Vinci zenei tudása előtt” - magyarázta Duffin.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 3. Az ipari forradalom (hullámai, gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásai)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/765.jpg)
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- A pestis miatt egész családját elvesztette a jóslatairól elhíresült Nostradamus tegnap
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán tegnap
- Eleinte nem aratott sikert a kritikusok körében a megzenésített Himnusz tegnap
- A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét tegnap
- Kései polaroidokkal zárul az André Kertész 130 kiállítás a Robert Capa Központban tegnap
- Második otthonának tekintette Afrikát Az öreg halász és a tenger írója, Ernest Hemingway tegnap
- Sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a roswelli UFO-észlelésnek tegnap
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau 2024.07.01.