Nem volt túl sikeres a Stasi magyarországi működése

A Stasi működése Magyarországon című könyvéről beszélve a szerző az MTI-nek elmondta, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsága elsősorban a keletnémet állampolgárok nyugatra szökését kívánta megakadályozni magyarországi kirendeltségével és ügynökhálózatával, az úgynevezett Balaton-brigáddal.

Magyarország kedvelt turisztikai célpont volt, ahol a keletnémetek mellett számos nyugatnémet állampolgár is megfordult, és gyakran léptek kapcsolatba egymással az üdülések alkalmával. A Stasi komoly veszélyt látott ezekben a spontán vagy előre szervezett találkozókban, és megpróbálta titkosszolgálati módszerekkel ellenőrizni őket - mondta el a kutató, aki 1997 óta a Történeti Levéltár, mostani nevén az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. Hozzátette: a keletnémet állambiztonság nem csupán Magyarországot tekintette célterületnek a keleti blokk országai közül, hasonlóan aktív volt a szintén nyugatra nyíló határokkal rendelkező Csehszlovákia és Bulgária területén is.

A magyar és a keletnémet állambiztonsági szervek együttműködése kezdetben zavartalan volt, azonban az 1970-es évektől kezdve egyre gyakoribbak lettek a súrlódások a két fél között. A Stasi ugyanis úgy ítélte meg, hogy a magyar állambiztonság nem tesz eleget a keletnémet szökések megakadályozása érdekében, emellett pedig vonakodik kiadni a szökésekben segítséget nyújtó, Magyarországon nyaraló nyugatnémet állampolgárokat - magyarázta a kutató.

Jobst Ágnes szerint az utóbbi kérdésben valóban elnézőbb álláspontot képviseltek a magyar szervek, ugyanis nem akarták rontani a magyar turizmus helyzetét azzal, hogy elijesztik a nyugatnémet vendégeket. A magyar belügyi szervek és a Stasi közötti kapcsolatot jól jellemzi, hogy a keletnémet állambiztonsági tisztek maguk között gyakran csak "kávéházi csekistaként" emlegették magyar kollégáikat.

Hasonlóan kényes pont volt a Stasi magyarországi ügynökhálózatának, a Balaton-brigádnak a kérdése. A magyar kormányzat ugyanis csupán Magyarországra kihelyezett "hivatásos" Stasi tisztek működésére adott engedélyt az NDK-nak, civil foglalkozást űző, beszervezett ügynökök bevetésére nem, így ők a magyar állambiztonsági szervek beleegyezése és ellenőrzése nélkül gyűjtöttek információkat több esetben magyar belpolitikai ügyekről is.

A Balaton-brigád egyébként meglehetősen összetett hálózat volt, egy kisebb része életvitelszerűen - például diákként, nyelvtanárként - tartózkodott Magyarországon - 1987 és 1989 között pontosan 22 fő -, míg ennél jóval többen érkeztek ide időszakos jelleggel egy-egy bevetésre, elsősorban a nyári turistaszezon alatt. A hálózat tagjai által végzett megfigyelések 60 százaléka a Balatonon zajlott, 30 százaléka Budapesten, 10 százaléka pedig az ország egyéb részein. Ezzel kapcsolatban Jobst Ágnes elmondta, igen nagy szerencse volt, hogy már legelső berlini kutatása alatt, 2004-ben megtalálta ezeknek a bevetéseknek a dokumentációját.

A kutatás nehézségeiről szólva a szerző hangsúlyozta, a témába vágó nagyobb összefüggő anyagrészeket sem a magyar intézményekben, sem a Stasi-iratokat őrző berlini szaklevéltárban (BStU) nem igazán lehet fellelni, így évek hosszas munkájára volt szükség ahhoz, hogy a különböző helyeken kikutatott információkból összeálljon a keletnémet állambiztonság magyarországi tevékenységének története.

"Utólag nem tekinthető túlzottan sikeresnek a Stasi magyarországi működése" - véli a kutató, aki szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tudták volna számos keletnémet állampolgár életét megkeseríteni: az 1980-as évek végén évi több száz olyan embert toloncoltak vissza az NDK területére, akik a gyanú szerint illegális határátlépési kísérletben vettek részt Magyarországon. A szökésen kapott keletnémet állampolgárok otthon kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel néztek szembe, az ellenük zajló eljárásokban súlyosbító tényezőt jelentett, ha nem egyedül próbálkoztak, autóban rejtőztek el vagy megrongálták a határvédelmi műszaki berendezéseket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?