Kiderült, miért hagyták el lakói a mezoamerikai metropoliszt
2015. február 2. 18:09
Hosszú, mintegy 650 éven át tartó száraz periódust követően hagyták el lakói a mexikói Cantona városát a 11. században - állapította meg egy új kutatás, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb száma ismertetett.
Korábban
A La Cuenca Oriental nevű vulkáni kráterben, a mai Mexikóvárostól keletre található Cantona a maga 90 ezres népességével valaha az Újvilág egyik legnagyobb települése volt. Az erődített, feltehetően olmékok alapította város egy obszidiánban (vulkáni üveg) gazdag területen feküdt, de - a kereskedelemben betöltött jelentős szerepe ellenére - ez sem mentette meg attól, hogy lakói - eddig ismeretlen okokból - 1050 körül végleg elhagyják a települést.
A tudósok régóta vitatkoztak azon, hogy vajon kulturális okokból, vagy az időjárás rosszabbra fordulása miatt néptelenedett el a hatalmas prekolumbián metropolisz. Hogy felmérjék az egykori metropolisz klímaviszonyait, a kaliforniai Berkeley geológusai a Cantonától 32 kilométerre délre található tó, Aljojuca üledékrétegének oxigénizotóp-szintjét vizsgálták meg.
A kutatás során megállapították, hogy egy 650 éven át tartó (500-1150) periódus alatt igen sűrűn sújtotta szárazság a közép-amerikai város népességét. Ez - mint a vizsgálatokból kiderült - persze nem volt egyedülálló jelenség Mexikó fennsíkjain, ahol i.e. 200-ban kezdődött egy hosszú száraz időszak, s csak i.sz. 1300 körül, az Azték Birodalom felemelkedése idején vált újra csapadékossá a klíma.
"Cantona hanyatlása egy száraz periódus során kezdődött meg, s úgy gondoljuk, hogy a klímaváltozás valószínűleg szerepet játszott - legalábbis a vége felé - a város teljes elnéptelenedésében" - nyilatkozta a kutatásról megjelent tanulmány szerzője, Tripti Bhattacharya, a Berkeley hallgatója.
Érdekes, de Cantona népessége a szárazság beköszöntével még nőtt is, ami talán azzal magyarázható, hogy míg máshol politikailag nagyon instabil volt a helyzet, addig a város szerepe nagyon felerősödött. Az alig 150 kilométerre nyugatra levő Teotihuacan éppen akkor indult hanyatlásnak, vélhetően szintén a gyakori szárazságok miatt.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár a területre jellemző monszun éghajlatban alapvetően nem történt változás, a gyakori szárazság komoly befolyással volt a termésátlagokra. "Miután bebizonyítottuk, hogy a város felemelkedése és hanyatlása is egy gyakori szárazságokkal kísért időszakban történt, arra a megállapításra jutottunk, hogy sokkal árnyaltabb megközelítést kell alkalmaznunk, amikor azt vizsgáljuk, hogy a politikai és társadalmi szempontok a környezeti tényezőkkel együtt miként okoznak társadalmi és kulturális változásokat" - mondta el Bhattacharya.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap
