I. világháborús hadikötvényeket törleszt a brit kormány
2014. október 31. 17:31 MTI
A költségvetés kamatterheinek csökkentése végett alacsonyabb kamatozású hitelekből törleszt I. világháborús kötvényadósságokat a brit kormány.
Korábban
A brit pénzügyminisztérium pénteki bejelentése szerint azokról a meglehetősen ritka konstrukciójú, lejárat nélküli kötvényekről van szó, amelyeket még Winston Churchill későbbi miniszterelnök bocsátott ki pénzügyminiszterként 1927-ben, 4 százalékon rögzített kamattal. Ezek az adósságpapírok is már a brit kormány által az I. világháború idején forgalmazott hadikötvények refinanszírozására szolgáltak.
Mai értéken még 2 milliárd fontnyi I. világháborús brit hadikötvény van hozzávetőleg 11 ezer magánbefektető kezén; ebből fizet vissza a kormány február 1-jéig 218 millió font (85 milliárd forint) tőkehányadot. E kinnlevőségből a brit kormány legutóbb 1948-ban hajtott végre tőketörlesztést; azóta csak a kamatokat fizette, amit a kötvényforgalmazási szerződés 1932-ben, Neville Chamberlain akkori pénzügyminiszter - későbbi kormányfő - által végrehajtott módosítása lehetővé tesz.
George Osborne jelenlegi pénzügyminiszter azonban pénteken közölte, hogy mivel a jelenlegi piaci kondíciók közepette a hadikötvények rögzített kamatánál jóval alacsonyabb hozammal lehet kiadni állampapírokat, a kormány új kötvények kibocsátásával refinanszírozza a világháborús kötvénykötelezettségek tőkehányadának egy részét, csökkentendő a kamatterheket. A tízéves brit állampapír (gilt) piaci hozama jelenleg 2,20 százalék körül mozog.
A Bank of England - a brit jegybank - 2009 márciusa óta 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartja irányadó alapkamatát. Ez abszolút mélységi rekord: a Bank of England 1694-es alapítása és a 0,5 százalékos alapkamat öt és fél évvel ezelőtti elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkent 2 százalék alá a bank irányadó kamata.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller 19:05
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40