Hány magyar katona került orosz fogságba az első világháborúban?
2014. október 20. 10:52 MTI
Továbbra is csak becslések vannak az első világháborúban orosz területen fogságba került magyar katonák számáról - derült ki a centenárium alkalmából rendezett kétnapos moszkvai történészkonferencián.
Korábban
A pénteken véget ért tanácskozás az Orosz Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús összecsapását, annak hátterét és következményeit vizsgálta. A rendezvény a magyar és orosz tudományos akadémiai intézetek, a moszkvai magyar nagykövetség, a magyar levéltári intézet, valamint a kulturális központ szervezésében, a budapesti Hadtörténeti Intézet, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a salzburgi és a debreceni egyetem közreműködésével jött létre.
A Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központban tartott konferencián magyar és orosz kutatókon kívül egy-egy fehérorosz, üzbég, brit és osztrák történész is beszámolt kutatásai legfrissebb eredményeiről. "A centenáriumi emlékév döbbentett rá bennünket, hogy vannak lemaradásaink az első világháború kutatásában. Ilyen például a hátországban élők helyzete, a társadalomtörténeti vagy a szociális kérdések vizsgálata" - mondta Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője, a tanácskozás főszervezője.
Hozzátette, hogy a tanácskozáson a hadifoglyok kérdésével is foglalkoztak, amely Magyarországon is súlyos válsághoz vezetett az első világháborút követő években. Csak Oroszországban 80-120 ezer katona esett fogságba. Számukat még mindig csak megbecsülni tudják. 1925-ig több hullámban hazatért a hadifoglyok többsége, de az 1930-as évek első feléből származó külügyi statisztikák szerint akkoriban nagyjából 8-10 ezer egykori magyar állampolgár élt a Szovjetunióban. Főleg olyanokról van szó, akik itt családot alapítottak - mondta Seres Attila.
Az első világháború hosszú évtizedekig feledésbe merült a szovjet-orosz történelemkutatásban, meghúzódott az 1917-es bolsevik forradalom árnyékában. Most azonban, száz év távlatából, kellő távolságtartással lehet értékelni az akkori folyamatokat - hangsúlyozta Grigorij Skungyin, az Első Világháború Oroszországi Kutatóinak Társasága nevű szervezet alelnöke. A több mint 120 szakembert összefogó, 1992-ben alapított történész társaság egyik vezetője szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy abban a történelmi korszakban élünk, amely az első világháborúval vette kezdetét, és amely "megszülte" a kommunizmus és a nácizmus ideológiáját.
Zeidler Miklós az Eötvös Loránd Tudományegyetem új és jelenkori magyar történeti tanszékének oktatója a trianoni békeszerződésről beszélt pénteki előadásában. Az MTI kérdésére elmondta, hogy a jelenlegi ukrán válság és Moszkvának a délkelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt kialakult nemzetközi feszültség nem érződött a konferencián.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- „Parancsra tettem" – így védekeztek a nürnbergi per vádlottjai
- Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
- Mindent elkövettek az életben maradás érdekében az ostromgyűrűbe zárt Leningrád lakosai
- Egy magyar vállalkozó szárnyai alatt kezdte karrierjét Ferdinand Porsche
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Lengyel szabotőröknek álcázva robbantották ki a világháborút német katonák
- Akár csökönyös főnökeivel is hajlandó volt ölre menni Bette Davis 20:15
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap