2300 éves koponyalékelés Szibériából

A régészek sebészeti beavatkozásra utaló jeleket találtak két, a szibériai Altaj-hegységben felfedezett 2300 éves koponyán. A nomád paziriki kultúrához tartozó maradványokon az agyműtét utáni gyógyulás jeleit lehet látni.

A trepanáció (magyarul: koponyalékelés) egy igen magas kockázatú sebészeti beavatkozás, amely során lyuka(ka)t fúrnak a beteg koponyájába, hogy például egy kialakult duzzanat során az agyban keletkező nyomást enyhítsék. A történészek úgy vélik, hogy valaha - tévesen - az idegrendszer kezelésére is alkalmazhatták.

Az egyik koponyán, amely egy 40-45 éves korú férfihoz tartozott, koponyaűri vérzésre utaló jelekre bukkantak. A szakértők szerint subduralis hematoma, vagyis olyan vérömleny alakult ki, amely az általában sérülés hatására elpattanó apró agyi vénák elszakadása miatt keletkezik.

A vérömleny miatt az egykori páciens állandó fejfájásban szenvedhetett, gyakori hányás, valamint a jobboldali végtagok mozgatása során jelentkező problémák nehezítették meg az életét. A koponyalékelés során a szibériai orvos sikeresen eltávolította a hematomát, az eljárás során a koponyán keletkezett lékek körüli csont növekedése pedig azt mutatja, hogy a férfi még jó néhány évet élt a fájdalmas műtétet követően. Szakértők szerint a képen is látható másik koponya egykori gazdájának valamilyen örökletes deformációja volt, amit a koponyalékelés végül megoldhatott.

"A 19. század közepén a trepanáción átesett betegek túlélési esélye még a legjobb európai kórházakban is ritkán haladta meg a tíz százalékot, gondoljunk csak bele, milyen arány lehetett az ókori Szibériában" - mondta az Orosz Tudományos Akadémia egyik munkatársa a Siberian Times-nak. "A koponyalékelés során nagy az esély, hogy valamilyen fertőzéses szövődmény alakul ki, így csak abban az esetben vágtak bele, amikor már szinte menthetetlen volt a helyzet. Még a mai korszerű idegsebészeti módszerek mellett is igen komoly tudás szükségeltetik egy ilyen jellegű beavatkozáshoz, amely távolról sem rutinműtét" - fejtette ki az orosz szakértő.

Egy 30 év körüli asszony koponyája, amelyen sikertelen koponyalékelést hajtottak végre

A régészek szerint az Altaj-hegységben élő nomád kultúrának tudomása lehetett az i. e. 400 körül keletkezett Hippokratészi Gyűjteményről (korpusz). A szakértők egy számítógépes modell segítségével vizsgálták meg a két említett leletet, továbbá egy női koponyát, amelyen a műtéti eljárás sikertelen volt. A 30 év körüli asszony egy zuhanás következtében üthette be súlyosan a fejét, s valószínűleg a műtét közben, vagy valamivel utána hunyt el. Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai a korabeli sebészek műtéti eszközeit, valamint az eljárásuk egyes lépéseit kutatják, s azt tervezik, hogy egy elhunyt emberen a korabeli eszközök segítségével ők is végigcsinálják a műtétet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?