Ezért emelkedtek fel a fáraók
2014. augusztus 13. 08:54
Számítógépes modellel próbálták megmagyarázni, hogy miért erősödtek meg és emelkedhettek fel az egyiptomi uralkodók egy addig többé-kevésbé egyenlőségen alapuló társadalmi környezetben.
Korábban
Részben földrajzi okokkal, részben az életmódban végment gyökeres változásokkal magyarázható az, hogy az ősi, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató egalitárius közösségekből hierarchikus társadalom fejlődött Egyiptomban. A földművelés elterjedése és a sivatag mint élettér mindenhatósága miatt ugyanis túlságosan nagy kockázattal járt (volna) szembeszállni az alattvalóknak az egyre erősödő birodalom egyre nagyobb hatalommal bíró despota uralkodójával - olvasható a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóirat augusztus 5-i számában.
Az ókori egyiptomi társadalom csak egy példa a sok közül, amikor egy egyenlőségen alapuló közösségből fölé- és alárendeltségű viszonyok által meghatározott társadalmi struktúra válik uralkodóvá. Az újkőkor vagy csiszoltkő-korban (más nevén neolitikum), azaz a kőkorszak végén, a neolitikus forradalommal vette kezdetét a vándorló, vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepült, földművelő életformára való áttérés. Ezzel párhuzamosan az addig többé-kevésbé egalitárius társadalmak átalakultak, s megindult a társadalmak osztályok szerint való rétegződése, élén a minden hatalmat egy kézben összpontosító vezetővel.
Az eddigi kutatások szinte egyáltalán nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként zajlott ez a folyamat, azaz hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség - erejüket és erőforrásaikat tekintve - egyenlő tagjai miért engedték meg maguknak, hogy valaki föléjük kerekedjen és irányítsa őket. Simon Powers, a Lausanne-i Egyetem doktorandusza egy általa megalkotott számítógépes modell segítségével próbált erre választ adni Egyiptom példáján keresztül.
A modellben - ahogy sokszor az életben is - minél tehetősebb valaki, annál több gyermeket tud vállalni. Az emberi közösségek olykor önkéntes vezetőket "termelnek", ám idővel a későbbi generációk szakítanak ezzel a vezetővel. A modell számításai szerint e vezetők akkor tudnak kiemelkedni és megerősödni, amikor a kezdet kezdetén elegendő hasznot képesek nyújtani követőiknek. Így például, ha az embereknek lehetőségük lesz élelmet termelni, követni fogják vezetőiket.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
A vezetőből azonban könnyen zsarnok lehet - ehhez mindössze két, egyszerre meglevő tényező kell. Egyfelől a népességszám és népsűrűség növekedése, ami a szervezett - a földművelésre áttért - társadalmak természetes velejárója. "Alapvetően nehéz az egyénnek meghozni azt a döntés, hogy mostantól fogva nem követi az uralkodót" - így Powers. "Ahogy a népsűrűség nő, egyre kevesebb elérhető föld marad, lehetőségei beszűkülnek" - teszi hozzá.
Ebből következik a másik tényező. A leadership (vezetés) megadja azt az esélyt az alattvalóknak, hogy még több erőforrás felett rendelkezzenek, és így még több gyermeket tudjanak világra hozni, aminek következtében tovább nő a népesség és a népsűrűség - s persze még kevesebb elérhető föld marad.
Azonban ha az adott csoport elhagyásának kockázata alacsony, azaz van a közelben egy nem ellenséges település, vagy egy olyan szabad terület, ahova könnyű eljutni, a despotizmus nem tud szárba szökkenni. Ha viszont ennek költsége magas - például mert földrajzi akadálya (ilyen lehet éppenséggel a sivatag) vagy praktikus oka (öntözéshez való hozzáférés hiánya) van, az emberek igényt tartanak a hatalom egy kézben való koncentrálására.
"A vadászó-gyűjtögető közösségekben, ha valaki despota módjára viselkedett, a többiek egyszerűen elintézték az éjszaka közepén. Ez a földművelésre áttért társadalmak esetében sokkal kevésbé volt kivitelezhető" - magyarázza Powers.
A kutatás több ilyen esetet is említ. A kőkorszakban például több korai államalakulat is létezett Peruban: itt a nagy kiterjedésű és termékeny völgyeket magas, áthatolhatatlan hegyek veszik körül, amelyek sokszor leküzdhetetlen akadályokat jelentettek azok számára, akik el kívánták hagyni közösségüket. Ezzel szemben az Amazonas-medence vidéke jóval a neolitikus forradalom után is egalitárius maradt, elsősorban azért, mert bőven maradt megművelhető föld a letelepedéshez a környéken.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap