10 tény az apartheidről
2014. április 29. 10:31
Korábban
1. A Dél-Afrikában (1961-ig Dél-Afrikai Unió) 1948 és 1994 között fennálló, a színes bőrűek és a fehérek között meglévő társadalmi egyenlőtlenségek fenntartását faji szegregáció útján fenntartani igyekvő rendszer apartheid néven vált ismertté.
2. Bár a szegregációt csak 1948-ban emelték a hivatalos politika szintjére, Dél-Afrikában már korábban megkezdődött a színes bőrűek diszkriminációja: a holland telepesek már 1685-ben betiltották a vegyes házasságot.
3. A feketék az apartheid alatt nem rendelkeztek szavazati joggal, és nem tölthettek be politikai tisztségeket.
4. Az 1927-es Immorality Act még „csak” a fehérek és feketék közötti szexuális kapcsolatot tiltotta meg, 1950-ben azonban a törvényt minden színes bőrűre kiterjesztették.
5. Az országban 1950-től mindenki olyan személyigazolványt kapott, amelyben faji hovatartozása is fel volt tüntetve.
6. Az apartheid idején négy faji kategória létezett: az európai, a színes, az ázsiai és a fekete. Sokaknál nehéz volt eldönteni, melyik csoportba tartozik, őket egy bizottság vizsgálta meg.
7. Akinél nem tudták megállapítani, melyik fajhoz tartozik, a „ceruza tesztet” alkalmazták. Az illetőnek egy ceruzával a hajában előre kellett hajolnia: ha kiesett belőle, színesnek nyilvánították, ha benne maradt, feketének.
8. A feketék 1960-tól csak egy számukra elkülönített ajtón léphettek be a munkahelyükre.
9. Dél-Afrika a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése alapján 1964-től 1988-ig nem vehetett részt a nyári olimpiákon.
10. Az apartheid-politika áldozataitól elsőként az apartheid rendszerét lebontó Frederik de Klerk elnök kért bocsánatot 1992 októberében, aki Nelson Mandelával együtt megosztott Nobel-békedíjat kapott a rasszista rendszer felszámolásában szerzett érdemeiért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból
- „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap