Eltitkolt levél: a Monarchia készülhetett az I. világháborúra

A levelet Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina osztrák katonai kormányzója 1913. május 28-án, vagyis 13 hónappal a háború kitörése előtt írta Leon von Bilinskinek, az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminiszterének. Létezéséről eddig sokan nem tudtak, akik viszont ismerték a tartalmát, azért hallgattak róla, mert az nem illeszkedett bele a hivatalos elbeszélésekbe - vélik szerb történészek.

A szerbiai közszolgálati televízió hétfői híradójának beszámolója szerint a levél eredetije a második világháborúban tűnt el a szerbiai országos levéltárból, egy másolata viszont fennmaradt. Miroslav Perisic, a levéltár igazgatója kiemelte, ez a dokumentum nem csak azért jelentős, mert felfedi a bécsi háborúpárti körök szándékait, hanem a szerbek, horvátok és muszlimok iránti hozzáállásról is tanúskodik.

Miroslav Jovanovic történész szerint a szarajevói merénylet, amelyben Gavrilo Princip meggyilkolta az osztrák trónörököst, Ferenc Ferdinándot, nem volt döntő jelentőségű, csupán indokként szolgált a háború kitörésére, a felelősséget pedig Szerbiára és a mögötte álló Oroszországra tudták hárítani. Emlékeztetett rá, hogy az első világháborúban 1914 és 1918 között a történészek szerint 9 millió katona és 5 millió civil halt meg.

A szerbek állításait "igazoló" levél

A levél tartalmát a Politika című szerb napilap ismertette. Eszerint Potiorek 1913. május 28-án azt írta: "legfontosabb feladatunknak azt kell tekintenünk, hogy néhány év alatt szisztematikusan felkészüljünk egy elkerülhetetlen, nagy háborúra". A folytatásban a háború okait is felsorolja a katonai kormányzó, külön kiemelve Szerbia helyzetét. "Végzetes tévedés lenne azt hinnünk (...), hogy Szerbiából megbízható barátot tudunk csinálni. Amennyiben a mostani helyzetet nem használjuk ki arra, hogy Szerbiát veszélytelenné tegyük azáltal, hogy a monarchiával egyesítjük, legalább gazdasági-, vám- és katonai egyezmény keretében, feltétlenül számíthatunk arra, hogy a jövőben az az állam nyíltan és megkeseredetten az ellenségeink oldalán fog harcolni" - olvasható a levél átiratában.

Miroslav Jovanovic történész szerint az Osztrák-Magyar Monarchiának több oka is volt arra, hogy Szerbia ellen háborút indítson: hogy visszaállítsa "megkopott" nagyhatalmi státusát, hogy bizonyítsa Németország iránti elkötelezettségét, s hogy rendezze a monarchiában élő délszláv népek helyzetét, ez utóbbi kérdésben ugyanis Szerbiát tartották a legnagyobb zavaró tényezőnek. Arról is írt Potiorek, hogy Horvátországban normalizálni kell a helyzetet, mert nem engedhető meg, hogy Zágráb behódoljon Belgrádnak, az ugyanis még nagyobb veszéllyel járna. Ehelyett Zágráb ellensúlyként kell, hogy szolgáljon.

A levelet a Történelmi füzetek című kiadványban jelentette meg az Andric Intézet. A tudományos cikkeket tartalmazó lap ötlete nagyrészt Emir Kusturica filmrendezőtől származik, aki az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából dokumentumfilmet is készít az eseményekről és Gavrilo Principről. A rendező hangsúlyozta, a merénylő Gavrilo Princip saját hazájában gyilkolta meg a megszálló "rasszista, antiszemita" Ferenc Ferdinándot, a gyilkossággal pedig "visszaélt a történelem, és a szerb nép üldözésére, valamint a háború kirobbantására használták fel". Az első világháború századik évfordulója alkalmából Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is számos rendezvényt, tanácskozást, könyv- és filmbemutatót tartanak az idén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Hét híres jóslat 
• 10 tény a pápaság történetéből
• Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között