Putyin: Sztálin nem rosszabb Cromwellnél
2013. december 20. 12:02
Bár mindkettőjüket diktátornak nevezte, lényegében semmi különbséget nem lát Vlagyimir Putyin orosz elnök Oliver Cromwell angol hadvezér és Joszif Sztálin szovjet vezető között.
Korábban
Vlagyimir Putyin szereti meglepni hallgatóságát. Az orosz elnök korábban azzal keltett feltűnést, hogy a Szovjetunió 1991-es szétesését a huszadik század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte, s bár a nyilvánosság előtt tartózkodik Sztálin dicséretétől vagy bírálatától, visszahozott több, a szovjet érából ismert jelképet, nyilatkozataiban pedig inkább a szovjet korszak vívmányaira, semmint a sztálini bűntettekre helyezi a hangsúlyt.
Putyin tegnap sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy szeretné, ha visszaállítanák a szovjet diktátor és más kommunista vezetők szobrát két évtizeddel a ledöntésük után. Amikor az újságírók arról faggatták Putyint, hogy melyik szovjet politikus előtt tisztelegne szoborállítással, az orosz elnök - némileg váratlanul - Cromwellt Sztálinhoz hasonlította.
"Mégis mennyiben különbözik Cromwell Sztálintól? Meg tudják mondani? Semennyire. A liberálisok szemszögéből ő ugyanaz a véreskezű diktátor" - mondta el Putyin, majd az angol parlament épülete előtt álló Cromwell-szoborra hívta fel a figyelmet. "Igen alattomos fickó volt és nagyon kétértelmű szerepet játszott Anglia történelmében. De az emlékmű ott áll és senki nem dönti le" - tette hozzá, hangsúlyozva: nem ezen szimbólumokban van a lényeg, hanem hogy a történelem minden korszakát tiszteljük. Sir William Thornycroft Cromwell-szobrát egyébként 1899-ben állították fel és azóta megosztja az embereket.
Oliver Cromwell (1599-1658) politikai és katonai karrierje 1642-ben, az angol polgárháború kitörésekor kezdődött, hatalma a "vasbordájúakra", a puritánok elitcsapatára támaszkodott. Szorgalmazta a király, I. Károly kivégzését, amire 1649. január 10-én került sor. Ugyanebben az évben kiáltották ki Angliában a köztársaságot (Commonwealth) és államtanácsot hoztak létre, amely az ún. csonka parlamenttel közösen kormányzott. Uralma idején 50 700 királypárti, 34 100 parlamenti és 220 ezer ír halt meg.
Nem tudni, Sztálin rémtetteinek hány ember esett áldozatul, a számok óriási szórást mutattak a Szovjetunió felbomlása előtt: háromtól hatvan millióig terjedtek. Később ezt valamelyest sikerült leszűkíteni, de történészek szerint pontos adatokat valószínűleg soha nem fogunk kapni. Óvatos becslések szerint Sztálin lelkén legalább 15 millió ember halála szárad, a neves brit történész, Robert Conquest ezt 20 millióra teszi, de egyesek szerint nem elképzelhetetlen a 40 millió sem.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
- Hitler a lövészárokban tett szert katasztrófákhoz vezető küldetéstudatára
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
- Korántsem biztos, hogy véget ért volna a háború a Valkűr sikerével
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap