Putyin: Sztálin nem rosszabb Cromwellnél
2013. december 20. 12:02
Bár mindkettőjüket diktátornak nevezte, lényegében semmi különbséget nem lát Vlagyimir Putyin orosz elnök Oliver Cromwell angol hadvezér és Joszif Sztálin szovjet vezető között.
Korábban
Vlagyimir Putyin szereti meglepni hallgatóságát. Az orosz elnök korábban azzal keltett feltűnést, hogy a Szovjetunió 1991-es szétesését a huszadik század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte, s bár a nyilvánosság előtt tartózkodik Sztálin dicséretétől vagy bírálatától, visszahozott több, a szovjet érából ismert jelképet, nyilatkozataiban pedig inkább a szovjet korszak vívmányaira, semmint a sztálini bűntettekre helyezi a hangsúlyt.
Putyin tegnap sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy szeretné, ha visszaállítanák a szovjet diktátor és más kommunista vezetők szobrát két évtizeddel a ledöntésük után. Amikor az újságírók arról faggatták Putyint, hogy melyik szovjet politikus előtt tisztelegne szoborállítással, az orosz elnök - némileg váratlanul - Cromwellt Sztálinhoz hasonlította.
"Mégis mennyiben különbözik Cromwell Sztálintól? Meg tudják mondani? Semennyire. A liberálisok szemszögéből ő ugyanaz a véreskezű diktátor" - mondta el Putyin, majd az angol parlament épülete előtt álló Cromwell-szoborra hívta fel a figyelmet. "Igen alattomos fickó volt és nagyon kétértelmű szerepet játszott Anglia történelmében. De az emlékmű ott áll és senki nem dönti le" - tette hozzá, hangsúlyozva: nem ezen szimbólumokban van a lényeg, hanem hogy a történelem minden korszakát tiszteljük. Sir William Thornycroft Cromwell-szobrát egyébként 1899-ben állították fel és azóta megosztja az embereket.
Oliver Cromwell (1599-1658) politikai és katonai karrierje 1642-ben, az angol polgárháború kitörésekor kezdődött, hatalma a "vasbordájúakra", a puritánok elitcsapatára támaszkodott. Szorgalmazta a király, I. Károly kivégzését, amire 1649. január 10-én került sor. Ugyanebben az évben kiáltották ki Angliában a köztársaságot (Commonwealth) és államtanácsot hoztak létre, amely az ún. csonka parlamenttel közösen kormányzott. Uralma idején 50 700 királypárti, 34 100 parlamenti és 220 ezer ír halt meg.
Nem tudni, Sztálin rémtetteinek hány ember esett áldozatul, a számok óriási szórást mutattak a Szovjetunió felbomlása előtt: háromtól hatvan millióig terjedtek. Később ezt valamelyest sikerült leszűkíteni, de történészek szerint pontos adatokat valószínűleg soha nem fogunk kapni. Óvatos becslések szerint Sztálin lelkén legalább 15 millió ember halála szárad, a neves brit történész, Robert Conquest ezt 20 millióra teszi, de egyesek szerint nem elképzelhetetlen a 40 millió sem.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap