Fabergé-tojások az új szentpétervári múzeumban
2013. november 20. 10:08 MTI
Az orosz iparművészet remekeit, köztük Fabergé-tojásokat bemutató múzeum nyílt kedden az egykori orosz cári fővárosban, Szentpéterváron. A gyűjtemény Viktor Vekszelberg milliárdos tulajdonában van, aki számos, a bolsevik forradalom után külföldre került műremeket vásárolt össze.
A belvárosban, a felújított Suvalov-palotában berendezett új múzeumban Peter Carl Fabergének (1846-1920), a szentpétervári cári udvar ékszerészének kilenc alkotása látható. Vekszelberg a tojásokat 2004-ben vette meg Malcolm Forbes amerikai sajtómágnás (1919-1990) örököseitől. Több Fabergé-tojást a bolsevikok adtak el külföldön, másokat az Oroszországból a forradalom után elmenekülő cári családtagok vittek magukkal külföldre.
"A múzeum megnyitása nagy esemény egész Oroszország számára. Most Szentpéterváron láthatjuk ezt a szép és értékes gyűjteményt" - mondta Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter a megnyitón. A gyűjtemény darabjai között van az a tojás, amelyet az utolsó cár, II. Miklós ajándékozott anyjának, Marija Fjodorovna cárnénak. A húsvéti tojást a cár és a cárevics, Alekszej portréja díszíti. Egy másik ékszertojás, amely egy évvel a cár koronázása után készült, szintén látható a múzeumban, ebben egy a koronázási hintó aranyból készült miniatűr másolata látható.
Fabergé mintegy ötven ékszertojást készített a cári család részére. A hagyomány III. Sándor cárral kezdődött 1885-ben: ő ajándékozta hitvesének, Marija Fjodorovna cárnénak húsvétra az első drágakövekkel gazdagon díszített aranytojást. A tojások belsejében egy-egy meglepetés - ajándék - volt. Szakértők szerint a szentpétervári gyűjtemény az egyik leggazdagabb a világon.
A múzeum összesen mintegy 4000 orosz iparművészeti remeket mutat be, közöttük a Fabergé-tojásokat. Vekszelberg elmondta: az alapítványa munkatársai mintegy tíz éven át aktívan kutattak, vásároltak és szállították Oroszországba a műkincseket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
