Minden kiderül az 1. pun háború döntő ütközetéről

Az első pun háborút lezáró Egadi-szigeteki ütközet volt az első olyan tengeri csata, amelynek pontos helyét sikerült azonosítani. Szakértők most arra készülnek, hogy eddig nem látott részletességgel dokumentálják a csatát és megismerjék az összecsapás körülményeit.

A kutatást végző Egadi Island Survey-t a Soprintendenza del Mare és az RPM Nautical Foundation hozta létre tíz évvel ezelőtt. Később csatlakozott hozzájuk Jon Henderson, a Nottinghami Egyetem víz alatti régészettel foglalkozó munkatársa, aki a legújabb csúcseszközökkel készül feltérképezni a ma természetvédelmi területet és környékét a csata minél alaposabb megismerése végett.

„Meglepő, de a bőséges irodalmi utalások ellenére, s ismerve a tengeri ütközetek és a tengerek feletti uralom fontosságát az ókorban, soha nem sikerült lokalizálnunk tengeri csata helyszínét korábban. Az teszi izgalmassá a projektet, hogy ez egy jelentős összecsapás volt a rómaiak és a punok között, ami után Róma megkezdhette az egész Mediterráneum meghódítását” – fejtette ki Henderson.

A történelmi források Szicíliától nyugatra, Levanzo szigete mellé teszik a csata helyszínét; az ütközet viszonylag gyorsan, néhány óra alatt lezajlott, a rómaiak lesben állva támadták meg a pun egységeket, elvágva előlük a tengeri útvonalat. Korábban a szigethez közeli sekélyes vizeket jelölték meg az ütközet lehetséges helyszínének, de a szicíliai búvároknak az ősi horgonyokról szóló beszámolói az Egadi-szigetek és az északnyugat-szicíliai Trapani közti területet valószínűsítették.

Ezen információkból kiindulva küldött búvárokat a tengerfenék átfésülésére Sebastiano Tusa, a Soprintendenza del Mare történésze. Nem hiába: a munka során ötven vasmacskát találtak, az egyik halász pedig egy bronzsisakot hozott a felszínre. Ezek, illetve az első hajókos (rostrum) megtalálása perdöntő bizonyítéknak bizonyult. Tusa és a RPM Nautical Foundation végül összesen tizenegy hajókost fedezett fel a partokhoz közel. A hajókosok – amelyek a kutatások szerint védelmi funkcióval is rendelkeztek – rendkívül fontos leletek, mivel vizsgálatukból lehet következtetni a hajók méretére és megépítésük módjára.

A Hercules nevű kutatóhajó jelenleg is végzi a csata topográfiai felmérését. Henderson a part menti kutatások során alkalmazott szektor-szkenneres technológiával készíti el az ütközet helyszínének részletes vizsgálatát: a világ legrégebbi víz alatti városánál, a görögországi Pavlopetrinél már alkalmazott technika egy 50-szer 60 méteres területet fésül át. A Honor Frost Foundation pénzbeli támogatásával megvalósuló projekt során eddig több, amforákban talált leletet emeltek ki; ezek kutatását jelenleg a Nottinghami Egyetemen végzik. A szakértők azt remélik, hogy az ősi matériák vizsgálata révén alaposabban megismerhetik az ókori hajók fedélzetének mindennapjait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban