70 éve halt meg a francia ellenállás jelképe
2013. július 8. 17:28 MTI
Hetven éve, 1943. július 8-án halt meg a Gestapo börtönében második világháború alatti francia ellenállás jelképe, egyik vezetője és vértanúja, Jean Moulin. Tettei folytán a hazafiság, az önfeláldozás jelképe lett, nem akad francia, aki ne ismerné sálas-kalapos képét, nevét számtalan utca és iskola, Párizsban metróállomás viseli, életét múzeum mutatja be.
Korábban
Moulin 1899. június 20-án született a dél-franciaországi Béziers városában. Földrajztanár apja meggyőződéses republikánus volt, nézetei meghatározó hatással voltak fiára. Moulint az első világháború utolsó évében, 1918 áprilisában hívták be katonai szolgálatra, de mire a frontra került volna, a harcok véget értek. Leszerelése után a montpellier-i prefektúrán dolgozott, jogi diplomáját 1923-ban szerezte meg. A közigazgatási szamárlétrán gyorsan haladt előre, egy időben ő volt a legfiatalabb francia tartományi főnök. Szabadidejében írogatott és rajzolt, barátai körébe több költő is tartozott.
1932-ben elvállalta egy radikális szocialista politikus, Pierre Cot kabinetfőnökségét. Amikor mentora a Népfront-kormány idején, 1936-ban légügyi miniszter lett, Moulin fontos szerepet játszott abban, hogy a francia kormány repülőgépekkel és pilótákkal segítette a spanyol polgárháború idején a köztársasági erőket.
1939-ben, a második világháború kitörésének előestéjén Eure-et-Loir megye prefektusa volt. Miután a németek 1940-ben lerohanták Franciaországot, Moulint is letartóztatták, mert prefektusként nem volt hajlandó aláírni egy olyan hamis dokumentumot, amely szerint a német bombázások áldozatait francia gyarmati katonák ölték meg. A börtönben öngyilkosságot kísérelt meg, egy üvegcseréppel próbálta meg elvágni torkát, a forradást leplezendő viselt ezután mindig sálat, ami később a róla kialakult kép része lett.
A börtönből szabadulva visszakerült hivatalába, de a Franciaország déli részét irányító, kollaboráns vichyi kormány megalakulása után baloldali eszméi miatt elbocsátotta. Moulin ezután csatlakozott az ellenálláshoz, és 1941-ben sikerült Londonba szöknie, ahol az emigráns francia kormányt vezető Charles de Gaulle tábornok a különböző ellenállási mozgalmak egységesítésével bízta meg.
Moulint 1942. január 1-jén dobták le ejtőernyővel, s egy év alatt sikerült három szervezetet MUR néven együttműködésre bírnia és megszerveznie ezek katonai szárnyát. Küldetését teljesítve visszatért Angliába, de 1943 márciusában ismét Franciaországba küldték, hogy az egymással továbbra is vetélkedő ellenálló szervezetekből alakítsa meg az Ellenállás Nemzeti Tanácsát (CNR). Néhány hét alatt sikerült a MUR és további öt mozgalom képviselőit megállapodásra bírnia, s májusban megtartották a CNR első ülését.
Nem sokkal később, 1943. június 23-án a Gestapo rajtaütéssel letartóztatta a CNR Lyonban tanácskozó nyolc vezetőjét. Moulint maga Klaus Barbie, a lyoni hóhér néven elhíresült helyi Gestapo-főnök vallatta és kínozta, de ő nem árult el semmit és senkit. Ezután Németországba akarták vinni további vallatásra, de Moulin a vonaton, Metz közelében meghalt. Barbie azt állította, hogy öngyilkos lett, de valószínűbb, hogy az elszenvedett bántalmazásokba halt bele.
Szinte bizonyos, hogy Moulint és az ellenállás többi vezetőjét elárulták, de ma sem tudni, hogy ki. A vele együtt elfogott, de a börtönt túlélt René Hardyt a háború után kétszer is perbe fogták, ám mindkét alkalommal felmentették, majd az 1987-ben bíróság elé állított Barbie is Hardyra vallott, de bizonyíték akkor sem került elő. Más történészek szerint Moulint a keményvonalas kommunisták adták fel a Gestapónak, de ezt az állítást sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. Moulin a francia ellenállás, a hazafiság, az önfeláldozás jelképe lett, nem akad francia, aki ne ismerné sálas-kalapos képét, nevét számtalan utca és iskola, Párizsban metróállomás viseli, életét múzeum mutatja be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20