Már 12 ezer éve is tettünk virágokat a sírokba
2013. július 4. 12:27 MTI, Múlt-kor
A mai Izrael területén találták meg a legkorábbi nyomát annak, hogy eleink már legalább 12 ezer éve virágot helyeztek szeretteik sírjába. A kutatók többek között a menta és zsálya szárait, illetve virágjait azonosították.
Korábban
Izraeli régészek kimutatták, hogy sírhelyekre már körülbelül 12700 évvel ezelőtt illatos virágokat ültettek. Ezek a ceremóniák erősítették a népcsoport összetartozásának érzését – írják a tudósok az Amerikai Tudományos Akadémia PNAS című folyóiratában.
A sír az izraeli Karmel-hegynél található Rakefet-barlangban van, amelyet 2004-ben kezdtek feltárni; ekkor összesen négy temetkezési helyet találtak, benne 29 csontvázzal. Az ide temetkezők a natufi-kultúra tagjai voltak. A kultúra 15 ezer évvel ezelőtt kezdett virágozni a Közel-Keleten, ez volt az első civilizáció, amely a nomád, vadászó-gyűjtögető életmódról áttért a letelepedett életmódra; masszív bútorokat készítettek, domesztikálták a kutyát és elkezdtek kísérletezni a búza és az árpa háziasításával.
A régészek itt számos virág lenyomatára bukkantak. A sírok köré ültették őket, többek közt zsályát, mentát és görvélyfüvet. Az izraeli kutatók szerint a virágokat gipszbe helyezték, mielőtt a 13700-11700 éve elhunyt személyeket eltemették. Egyelőre nem világos, hogy a virágok pontosan milyen célt szolgáltak, ahogy az sem, hogy – DNS-vizsgálatok hiányában – az elhunytak milyen kapcsolatban voltak egymással.
Egyes sírok sziklatalaján vésés nyomaira is leltek. Ez talán azt a célt szolgálta, hogy a halottakat a megfelelő helyére fektessék, ám lehet, hogy szimbolikus jelentése volt. A virágültetés a társadalmi eseményeken, például a halotti szertartáson megerősíthette a csoport identitását és összetartozását, csökkenthette a szociális feszültséget - írják a kutatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap