Mivel utaztak a diktátorok?
2013. május 29. 16:17
A politikai vezetők egyik fő tulajdonsága a reprezentációra való „hajlam” volt, vagyis meg akarták mutatni a világnak, hogy uralmuk alatt mekkora fejlődésen ment keresztül államuk. Ennek egyik eszköze a korabeli közlekedési lehetőségek legmodernebb változatainak birtoklása volt.
Korábban
Napóleon
A franciák császárának, Napóleonnak természetesen még nem álltak rendelkezésére a száz évvel később már elérhető technikai vívmányok, így 80 (egyes források szerint 150) fős hátaslóállományából válogathatott. A császár ménese nagyrészt szürke arab és berber telivérekből állott, amelyek elvileg könnyebben kezelhetőek voltak európai társaiknál.
Napóleon Marengo hátán az Alpok előterében
Napóleon kedvenc lovát Marengónak hívták, amely legtöbb hadjáratában elkísérte a császárt. A nevét az 1800-as győztes marengói csata után kapó hatéves csődört 1799-ben Egyiptomból importálták, a szürke arab telivért a világhírű El Naseri méntelepen tenyésztették. Habár méretét tekintve igen kicsi volt (marmagassága csupán 143 centiméter), stabil, könnyen kezelhető és bátor lóként írták le a történetírók.
Marengo csontváza a londoni National Army Museumban
Az élete során nyolc alkalommal megsérülő telivér gazdáját az austerlitzi, a jénai, a wagrami és a waterlooi csatába is elkísérte, sőt Napóleon a Valladolidból Burgosba való vágtára is kedvenc lovát választotta, amikor öt óra alatt több mint 100 kilométert kellett megtennie a császárnak. A mén az orosz hadjáratot, a moszkvai csatát és a gyilkos visszavonulást is túlélte, azonban a császár utolsó csatájában, a waterlooi csatamezőn fogságba került, s Angliába szállították. 1831-ben lehelte ki lelkét, csontvázát jelenleg a londoni National Army Museumban őrzik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
