Ősi emberáldozatokra utaló koponyákat találtak Mexikóban
2013. február 1. 16:09 MTI
Több mint százötven, ősi emberáldozatra utaló koponyát találtak régészek Mexikó középső részén, Xaltocan falu közelében; a lelet azért keltette fel a tudósok figyelmét, mert most először fedeztek fel tömegével levágott fejeket piramisokon vagy templomokon kívül a spanyolok előtti időkből.
Korábban
A koponyákat gondosan sorokba fektették vagy kupacokba halmozták, zömmel úgy, hogy a felkelő nap felé nézzenek. Korukat 1250-1450 évesre teszik, tehát abból az időszakból származhatnak, amikor a közelben virágzó, titokzatos Teotihuacan városállam már régen hanyatlásnak indult, az aztékok viszont még nem érkeztek meg a térségbe, és birodalmukat is csak jóval később, 1325-ban teremtették meg.
Teotihuacan (a "hely, ahol az emberek istenekké válnak") Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre terült el. Nevét a vidéket később megszálló aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek ott gyűltek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot. A város i.e. 100 és i.sz. 750 között élte virágkorát, egykor kétszázezer lakosa is lehetett.
A koponyákat Christopher Morehart, a Georgia Állami Egyetem régésze fedezte fel egy kiszáradt tómederben, amelyet hosszú ideje földművelésre használtak. A csontokra egy kisebb, jelentéktelen szentélyben bukkant, amelynek maradványai szavai szerint éppen csak "kitüremkedtek a tájból, szinte még azt sem lehetett észrevenni, hogy az ember rajtuk áll".
Azt már korábban is tudták, hogy mind Teotihuacanban, mind az azték birodalomban bemutattak emberáldozatokat. Különösen az utóbbi vált híressé gyakorlatáról. De - miként Morehart felhívta rá a figyelmet - az összes eddig áldozati csontmaradványt nagyobb piramisokban vagy jelentősebb templomokban fedezték fel, nem pedig egy viszonylag elhagyatott, félreeső helyen.
Hasonlóképpen vélekedett Abigail Meza Penaloza, a Mexikói Nemzeti Egyetem antropológusa is. Ő rámutatott arra is, hogy a többi tömeges emberáldozatról pontos feljegyzések születettek, például templomok felavatásánál. A különbségek között említette még, hogy míg a korábbi feltárások fényében az áldozati rituálék céljára mindig azonos típusú embereket választottak ki, addig a Xaltocan közelében felfedezett koponyák különböző embercsoportoké lehettek: az áldozatok között akadtak például olyanok, akiknek a koponyáját még életükben szándékosan deformálták, másokét viszont nem.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
