Ősi emberáldozatokra utaló koponyákat találtak Mexikóban
2013. február 1. 16:09 MTI
Több mint százötven, ősi emberáldozatra utaló koponyát találtak régészek Mexikó középső részén, Xaltocan falu közelében; a lelet azért keltette fel a tudósok figyelmét, mert most először fedeztek fel tömegével levágott fejeket piramisokon vagy templomokon kívül a spanyolok előtti időkből.
Korábban
A koponyákat gondosan sorokba fektették vagy kupacokba halmozták, zömmel úgy, hogy a felkelő nap felé nézzenek. Korukat 1250-1450 évesre teszik, tehát abból az időszakból származhatnak, amikor a közelben virágzó, titokzatos Teotihuacan városállam már régen hanyatlásnak indult, az aztékok viszont még nem érkeztek meg a térségbe, és birodalmukat is csak jóval később, 1325-ban teremtették meg.
Teotihuacan (a "hely, ahol az emberek istenekké válnak") Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre terült el. Nevét a vidéket később megszálló aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek ott gyűltek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot. A város i.e. 100 és i.sz. 750 között élte virágkorát, egykor kétszázezer lakosa is lehetett.
A koponyákat Christopher Morehart, a Georgia Állami Egyetem régésze fedezte fel egy kiszáradt tómederben, amelyet hosszú ideje földművelésre használtak. A csontokra egy kisebb, jelentéktelen szentélyben bukkant, amelynek maradványai szavai szerint éppen csak "kitüremkedtek a tájból, szinte még azt sem lehetett észrevenni, hogy az ember rajtuk áll".
Azt már korábban is tudták, hogy mind Teotihuacanban, mind az azték birodalomban bemutattak emberáldozatokat. Különösen az utóbbi vált híressé gyakorlatáról. De - miként Morehart felhívta rá a figyelmet - az összes eddig áldozati csontmaradványt nagyobb piramisokban vagy jelentősebb templomokban fedezték fel, nem pedig egy viszonylag elhagyatott, félreeső helyen.
Hasonlóképpen vélekedett Abigail Meza Penaloza, a Mexikói Nemzeti Egyetem antropológusa is. Ő rámutatott arra is, hogy a többi tömeges emberáldozatról pontos feljegyzések születettek, például templomok felavatásánál. A különbségek között említette még, hogy míg a korábbi feltárások fényében az áldozati rituálék céljára mindig azonos típusú embereket választottak ki, addig a Xaltocan közelében felfedezett koponyák különböző embercsoportoké lehettek: az áldozatok között akadtak például olyanok, akiknek a koponyáját még életükben szándékosan deformálták, másokét viszont nem.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap